London távolodna az Európai Uniótól

Ismét fellángolt az euroszkepticizmus Nagy-Britanniában. A konzervatív tábor számos képviselője – élükön William Hague jelenlegi brit külügyminiszterrel – az Európai Unió és Nagy-Britannia közti kapcsolatok újragondolását javasolja. Ilyen felvetés például az uniós szerződések felülvizsgálata, avagy több hatáskör visszahelyezése az Uniótól a britekhez.  Ezzel azonban nem mindenki ért egyet a koalíción belül. A liberális demokraták politikájukat tekintve az európai integráció pártján állnak, ebből fakadóan határozottan elleneznek mindenféle tervet, amely az Európai Uniótól való bármilyen távolodást sugallja. Eközben a közös kül- és biztonságpolitika terén is nézeteltérések vannak a kontinens államai és az Egyesült Királyság között.

Európa-stratégia: a mumus?

Egészen a jelenlegi euróválságig az Európai Unió csupán az utolsó helyek egyikén szerepelt a Cameron-kormány prioritásai között. Ennek is megvolt a gyakorlati oka: David Cameron brit miniszterelnök élénk figyelemmel kísérte a múltbéli eseményeket, és tisztában van vele: az Európa-kérdés az előző két konzervatív miniszterelnök (Margaret Thatcher és John Major) terveit és népszerűségét is aláásta.

William Hague 2010-ben nyilatkozott a BBC egyik szerkesztőjének a kormány álláspontjáról, miszerint ő nem szándékozott nyíltan szembemenni az Európai Unió törekvéseivel. A külügyminiszter szerint a kormány együttműködne a közös piac fejlesztésében, a klímaváltozással kapcsolatosan felmerülő problémák megoldásában, illetve a bővítési tervekben, amelyek Törökországot is magukba foglalnák.

A brit miniszterelnök és a külügyminiszter egyaránt „pragmatikus euroszkeptikusként” jellemzik magukat. Magyarán, csak olyan mértékben támogatják az Európai Unió fejlődését és elmélyülését, amennyiben az Egyesült Királyság számára is jövedelmező. A külügy a European Union Act (Európai Uniós Törvény) ez évi elfogadása kapcsán kifejtette, hogy részt kívánnak venni az Európai Unió munkájában, de nem az EU irányításával, hanem mint egyenlő partnerek.

Euróválság: opportunisták előnyben?

Mindeddig az Unióhoz fűződő viszony kérdését a konzervatív-liberáldemokrata kormánykoalíció lényegében a szőnyeg alá seperte, az eurózónára lecsapó válság azonban lényegileg más perspektívákat vetít előre.

A probléma és a megoldás tekintetében nagy az egyetértés Európában: a monetáris unió fiskális unió nélkül nem működik. Magyarul közös európai pénzügyekre lenne szükség, értve ez alatt az adózás és költségvetés terén megvalósítandó szorosabb együttműködést. A részletek egyelőre még ködösek, de egy biztos pontja van a tervezetnek: egy közös európai „pénzügyminiszter” gondolata.

Angela Merkel német kancellár ennek kapcsán nemrégen azt nyilatkozta, hogy Európának nem szabad „elzárkóznia a gondolattól, hogy változtasson alapszerződésein, egy szorosabb fiskális és monetáris politikai együttműködés érdekében.”

Ez a kijelentés viszont felébresztette a brit euroszkeptikusokat, akik a szerződésmódosításra – amelynél mind a 27 tagállamnak vétójoga van – történelmi lehetőségként tekintenek. Ez a lehetőség pedig az Egyesült Királyságot erős alkupozícióba helyezné. A brit szkeptikusok pedig szeretnék, ha országuk élne ezzel a lehetőséggel.

Más kérdés, hogy elképzeléseik eltérő mértékben használnák ki a helyzetet. Vannak, akik bizonyos európai intézményeken változtatnának (például az Európai Unió Bíróságán), mások bizonyos hatásköröket helyeznének vissza az Egyesült Királyság kezébe. A radikálisabb nézeteket vallók teljes mértékben leszámolnának egyes szerződésekkel. Lord Lawson, aki Margaret Thatcher alatt volt még pénzügyminiszter, teljes egészében leszámolna a Lisszaboni Szerződéssel, a még radikálisabb euroszkeptikusok pedig egyenesen az Unióból való kilépést hangoztatják.

Ám egyben mindenki egyetért: az alkupozíciót a további európai integráció megfékezésére kell felhasználni.

„Euroszkeptikusok Társasága”

Szeptember 12-én több mint 100 konzervatív képviselő tartott találkozót, jelezve, mekkora támogatást élvez az Európához fűződő kapcsolatok újragondolásának kérdése. George Eustice, Cameron korábbi sajtótitkára szerint az Európa-kérdés túlzottan fontos ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják annak ellenére, hogy a konzervatívoknak milyen emlékeik fűződnek a kérdéskörhöz.

A BBC-nek nyilatkozva elárulta, idén megvan az esélye az európai szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásoknak, s a csoport találkozóinak kifejezett célja, hogy elvégezzék a munka „nehezebb részét”: az előkészítő munkát, amely alapja lehet az alapszerződések későbbi újratárgyalásának.

„Alapvető fontosságú, hogy Nagy-Britanniának összefüggő terve legyen: mit vár el az EU-tól a jövőben, miként tervezi a hatáskörök visszaszerzését, hogy ezáltal lényegében egy új, rendezett viszony alakuljon ki az Európai Unióval. Hozzátette: a csoport célja a „konstruktív vita”, olyan módon, hogy ezáltal támogassa a kormányzatot, ne pedig megossza.

Konzervatív kontra liberális demokrata

William Hague brit külügyminiszter szintén azoknak a táborához áll közel, akik hatásköröket szereznének vissza az Európai Uniótól, ezt a Times magazinnak is megerősítette. Indoklása szerint az Egyesült Királyság „előrébb jutna” azáltal, hogy az eurón kívül más területeken is eltávolodik az uniós elképzelésektől.

Emellett bírálta a koalíciós partner liberális demokratákat, nekik tulajdonítva, hogy a konzervatívok nem voltak képesek teljes egészében megvalósítani az Európa-kérdéssel kapcsolatos terveiket. Állítása szerint „ez egy olyan terület volt, ahol kompromisszumokat kellett kötnünk, további kompromisszumokért cserébe.”

Mindezt azután nyilatkozta, hogy konzervatív képviselők kritikával illették David Cameron brit miniszterelnököt, miszerint túlzottan hallgat Nick Clegg liberális demokrata miniszterelnök-helyettes Európa-párti véleményére.

A liberális demokraták hagyományosan a leginkább EU-pártiak a brit parlamenti pártok közül, terveik szerint ők éppen hogy szorosabbra fűznék az ország kapcsolatát az Unióval. Megeshet, hogy végül az Európa-kérdéskör lesz a legjelentősebb szakadás a két koalíciós párt között. Nick Clegg, a liberális demokraták vezetője óvott attól, hogy a jelenlegi válságot felhasználják a Nagy-Britannia-EU-kapcsolatok radikális átformálására.

Nézeteltérés Európával?

A legújabb probléma az EU-val kapcsolatban a kontinens egyes országai, egészen pontosan Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország, továbbá Nagy-Britannia között merült fel. Előbbiek külügyminiszterei levelet címeztek Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, felkérve őt, hogy támogassa egy uniós védelmi tervezőközpont felállítását. Az Egyesült Királyság legnagyobb ellenvetése a tervezettel kapcsolatban, hogy a NATO egyfajta utánzatának tekinti, vagyis felesleges pénz- és energiabefektetésnek.

Az elmúlt hónapokban az euróválság kezelésében Nagy-Britannia csekély szerepet vállalt. Ám az euróválsággal ellentétben a kül- és biztonságpolitika azok közé a kérdéskörök közé tartozik, amelyben az Egyesült Királyság alapvető érdekekkel rendelkezik.

Jóllehet számos diplomata kételkedik a kezdeményezés sikerében – főleg jelen gazdasági helyzetben – a védelmi tervezőközpont kérdése kihívás Nagy-Britannia számára, nem megfelelő kezelése pedig azzal fenyeget, hogy még nyilvánvalóbbá válik fokozatos távolodása a jelenleg az euró miatt aggódó Európai Uniótól.