Romániában is elkezdődik a népszámlálás

Országszerte több mint 120 ezer számlálóbiztos veszi nyilvántartásba Románia lakosságát a ma kezdődő népszámláláson. Az összeírók október 31-éig a lakásukon keresik fel a polgárokat, és a nyilatkozatok alapján papír alapú kérdőíveket töltenek ki a cenzorok, kötelezően tollal, és nem ceruzával. Minden családban általában háromfajta űrlapon rögzítik az adatokat: egyiken a lakásra, épületre (LC – Locuinţă, clădire; kék színű), a másikon a háztartásra (G – Gospodărie; zöld színű), a harmadikon pedig a személyekre, a háztartás tagjaira (P – Persoane; piros színű) vonatkozókat.

Az LC jelzésű űrlapra a lakásra, házra, épületre vonatkozó adatok kerülnek, míg a G jelzésű űrlap az egyazon háztartásban élő személyek listáját tartalmazza majd. Ezen a jelenlevőket, illetve a 12 hónapnál rövidebb időre eltávozott személyeket tüntetik fel. Ezenkívül külön kérdőíveken gyűjtik majd az információkat a nem a háztartáshoz tartozó, de ideiglenesen a helyszínen lévő személyekről (TP – Persoane temporar prezente), illetve a huzamosabb időre külföldre távozott személyekről (PPI – Persoane plecate pentru o perioadă îndelungată). Utóbbi mellett még külön kiegészítő lapon gyűjtenek majd adatokat a 15 évnél idősebb, külföldön élő háztartástagokról (M – Persoane plecate în străinătate). A speciális kérdőíveket csak akkor kell kitöltetni, ha az említett csoportokba tartozó személy is a háztartáshoz tartozik. A www.nepszamlalas.ro honlapon szereplő adatok szerint például egy háromtagú háztartásban minimum öt kérdőívet töltenek majd ki: egy lakáskérdőívet, egy háztartási kérdőívet és három személyi kérdőívet.

Azok a személyek, akik nem tartózkodnak otthon október 20–31. között – és nincs senki, aki nyilatkozna helyettük –, hazatérés után a polgármesteri hivatalok népszámlálási bizottságainál kérhetnek útmutatást. Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy személyt két helyszínen is nyilvántartásba vesznek. Ez semmiféle szankciót nem von maga után, sőt az a biztos, ha az otthonától ideiglenesen távol lévő személyt, mondjuk, állandó lakcímén családtagjai is bediktálják, illetve ő maga is kitölti a TP jelzésű kérdőívet ott, ahol éppen tartózkodik. Ebben az esetben az összesítéskor a személyi szám segítségével kiszűrik az egyezést.

Ungur és secui helyett maghiar

A magyar válaszadók helyzetét nehezíti, hogy a statisztikai szakkifejezésekkel teletűzdelt kérdőívek kizárólag román nyelven tölthetők ki. Azokon a településeken, ahol a magyarok aránya 20 százalék fölött volt a 2002-es népszámláláson, a számlálóbiztosoknál magyar nyelvű mintakérdőívek is lesznek, amelyeken követni lehet a kérdéseket. A cenzorok a legkülönbözőbb dolgokról érdeklődnek majd. Többek között arról, hogy pontosan mekkora a konyha, milyen anyagokból épült a ház, van-e benne csatornázás stb. Számos személyes kérdésre is válaszolni kell, az összeírók a nemzetiségi, felekezeti hovatartozás mellett például arra is kíváncsiak, hogy valaki kettős állampolgár-e. A válaszadás kötelező.

A 2011-es romániai népszámláláson a nemzetiség, anyanyelv és a vallás vonatkozásában nem lesznek előre megadott kategóriák (magyar, román, székely stb.), amelyek közül választani kell. A számlálóbiztos csupán kérdéseket tesz fel: Mi az Ön nemzetisége?, Mi az Ön anyanyelve?, Milyen vallású Ön? A magyarok esetében a maghiar mellett az ungur és a secui is létezik külön kategóriaként, azonban arra nincs biztosíték, hogy az adatok öszszesítésekor azokat, akik az utóbbi kettőt nyilatkozták, a magyar nemzetiségűekhez sorolják majd, így nagyon fontos, hogy a magyarok maghiar-nak vallják magukat.

Korrigálták a hibát

Amint arról beszámoltunk, a módszertan kapcsán több, egymásnak ellentmondó utasítást is kaptak a biztosok az elmúlt napokban. Az Országos Statisztikai Hivatal emiatt figyelmeztette Bihar, Kolozs és Maros megye népszámlálási bizottságait arra, hogy a korábban mondottakkal ellentétben a háztartás más tagjai is nyilatkozhatnak az éppen távol lévő személy nemzetiségi és felekezeti hovatartozásáról, anyanyelvéről. Dr. Vergil Voineagu, az intézmény elnöke erről hivatalos levélben tájékoztatta Kelemen Hunort. Az RMDSZ elnöke azt követően fordult az Országos Statisztikai Hivatalhoz, hogy a három megyében a kérdezőbiztosok számára tartott felkészítőkön tévesen értelmezték az összeírás módszertanát, azt állítva, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévő személyek adhatnak adatokat.

Az Országos Statisztikai Hivatal elnöke biztosította az RMDSZ elnökét, hogy a kérdezőbiztosok mindenhol írásban megkapják azokat a szükséges információkat, amelyek kizárják a metodológia téves értelmezését, és lehetővé teszik azt, hogy a népszámlálás eredményei a lehető legpontosabban tükrözzék a realitást. Az RMDSZ mindenesetre ingyenesen hívható zöld vonalat működtet a cenzus ideje alatt – akik bármilyen rendellenességet tapasztalnak, akadályba ütköznek a népszámlálás során, azonnal jelezhetik azt a 0800-802009-es telefonszámon, a szövetség helyi irodáiban vagy a www.nepszamlalas.ro honlapon. 

A magyar cigányokat féltik Háromszéken

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sepsiszéki szervezete arra figyelmeztet, hogy a bukaresti roma szervezetek befolyása alá kerülhetnek a háromszéki roma vezetők. Nemes Előd, az EMNT sepsiszéki ügyvezető igazgatója elmondta, a háromszéki roma vezetők rendszeresen Bukarestbe járnak képzésekre, ahol emberjogi kérdésekkel foglalkoznak, az országos szervezetek pedig nincsenek tekintettel a székelyföldi romák magyar anyanyelvére és sajátos identitására. Fennáll a veszélye, hogy a magyar anyanyelvű székelyföldi cigányság, amelynek nincs magyar ellenségképe, és gyerekeit is magyar iskolába járatja, önállósodik. Nemes szerint elképzelhető, hogy a romák az autonómia ügyében is ellenségesen fognak majd megnyilvánulni, és Háromszéken 25-ről 35 százalékra nőhet az önrendelkezést ellenzők aránya.

A cigányok önállósodási tendenciájára utal, hogy Kovászna megyében az 1992-es népszámláláson a lakosság 1,1 százaléka vallotta magát romának, míg 2002-ben az arány 2,7 százalékra emelkedett. Nemes Előd arra is felhívta a figyelmet, hogy 2002-ben 114-en vallották magukat csángónak, és a csángók most is külön nemzetiségként szerepelnek. Az EMNT becslései szerint a brassóiak beköltözése módosíthatja a sepsiszentgyörgyi etnikai arányokat, hiszen az elmúlt tíz évben csak az Állomás negyedbe 77 család költözött be a közeli nagyvárosból, így 40-ről 42 százalékra nőtt a románság aránya. Az EMNT a népszámlálás teljes ideje alatt felügyeli az adatgyűjtést Háromszéken.