Az Iráni Iszlám Köztársaság nem csak a muszlimoké

1979-ben a forradalom nyomán létrejövő új, iszlám alapokon álló Iráni Iszlám Köztársaság születésének lehettünk szemtanúi. Az átlagemberek általában tisztában vannak vele, hogy az iráni emberek  muszlimok, sőt, sokan még azt is tudják, hogy az iszlám világon belül kisebbségben lévő síiták közé tartoznak, arról azonban kevesen tudnak, hogy milyen vallások követői élnek még az országban. Soron következő cikkünkben számba vesszük az iráni emberek által követett vallásokat, illetve bemutatjuk ezek közül a hazánkban kevésbe ismerteket.

Iráni felekezetek

Nehéz pontos adatokkal szolgálni az iráni demográfiai helyzetről, valamint a vallási megosztottságról. Az ország népessége a különböző források szerint 65 és 80 millió fő közé tehető, mások szerint már a 80 milliót is túlszárnyalta a lakosság száma. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma által évente frissített Nemzetközi Vallásszabadság Jelentés 2010-es kiadása  67 milliós népességgel számolva az alábbi felekezeti megosztottságot mutatja: a lakosság 98 százaléka muszlim, ezen belül 89 százalék síita, 9 százalék szunnita, ez utóbbi csoport nagyobb része nem csak vallási, de általában etnikai kisebbséget is alkotnak, például türkmének vagy kurdok, ami tovább konfliktusforrás lehet. A szúfi muszlimok számáról nincs hivatalos adat, becslések szerint két- és ötmillió fő között mozoghat nagyságuk. A lakosság két százalékát teszik ki a nem muzulmánok: a zoroasztriánus, zsidó, keresztény és bahái hívők.

A nem muzulmánok közül a bahái hívők vannak a legtöbben, nem hivatalos források szerint létszámuk meghaladja a 350 ezer főt, az ENSZ adatai szerint körülbelül 300 ezer iráni vallja magát a keresztény felekezethez tartozónak, míg becslések szerint mindössze 20-30 ezer zsidó él az országban. Az iráni kormány szerint 30-35 ezer fős zoroasztriánus közösség található Iránban, míg ez a csoport saját létszámát 60 ezerre teszi.

Az alkotmány hivatalosan három csoportra osztja a vallásokat. E szerint az állami vallás a síita iszlám, amit az iráni emberek túlnyomó többsége magáénak vall. Emellett a többi muzulmán hitet is tiszteletben tartja az állam, legalábbis az alkotmány szövege erről rendelkezik. A harmadik csoportot az úgy nevezett védett vallások hívői alkotják: a zoroasztriánusok, keresztények, és amin valószínűleg többen felkapják a fejüket, a zsidók is az alkotmány által védett kategóriába kerültek. Ebből fakad, hogy a semmilyen védelmet nem élvező bahái hívőket éri a legtöbb támadás és atrocitás, számos vezetőjük jelenleg is börtönbüntetését tölti.

Az alábbiakban bemutatjuk az európai emberek számára kevésbé ismert iráni vallásokat. Értelemszerűen a kereszténység és zsidóság hiányozni fog a következő felsorolásból, valamint az iszlám bemutatásától is eltekintenénk, csupán a síiták és szunniták között fennálló különbségekről ejtenénk néhány szót. Sokkal inkább bemutatásra érdemesek a kevésbé ismert vallások: az irániak körében elterjedt szúfizmus, a bahái hit, illetve az iszlám időket megelőzően kialakult zoroasztiánus hit.

Síita-szunnita ellentét

Ma a muszlimok túlnyomó többsége, körülbelül 90 százaléka szunnita, a második legnépesebb irányzatot a síiták alkotják, de emellett léteznek további, bár jóval kisebb befolyással rendelkező mozgalmak is. Az iszlám irányzatainak szétválása igen hamar bekövetkezett, Mohamed próféta 632-ben (tíz évvel az muszlim időszámítás kezdete után) hunyt el, fiúgyermek és utóda megnevezése nélkül. Már ekkor megkezdődtek a hatalmi harcok. 632 és 661 között a négy ortodox kalifa uralkodása következett, a harmadik kalifa az Omajja nemzetségből származó Oszmán volt, az ő követői lettek a szunniták, akik máig ragaszkodnak Mohamedtől örökölt törvényhez, a tiszta iszlámhoz. A negyedik kalifa, Mohamed unokatestvére , Ali volt. A síiták úgy gondolták, hogy a Próféta rokonának kell betöltenie ezt a pozíciót, a síita iszlámban ők lettek az imámok. (A szunniták esetében is léteznek imámok, de közel sem tulajdonítanak nekik ilyen magas méltóságot, tehát a két irányzat számára eltérő jelentéssel bír ez a fogalom.) A világon élő síita csoportok is megosztottak atekintetben, hogy hány imám létezését ismerik el, az irániakat „tizenketteseknek” is szokták hívni, ugyanis tizenkét imámot tartanak számon. A síita iszlám abban is különbözik a szunnita változattól, hogy nem csak Mohamed tanításaira támaszkodnak, hanem Ali és utódai által teremtett hagyományokat is ötvözték a Próféta tanaival.

Bahái

Az irániak körében a legelterjedtebb nem muzulmán vallás a bahái hit. Monoteista vallások csoportjába tartozik, s bár gyökerei a síita iszlámig nyúlnak, az idők folyamán túlnőtt azon s kilépett e keretek közül. Két fontos személyt kell megemlíteni alapítók között: a dél-iráni városból, Shirazból származó Bábot, és a teheráni Baháolláhot. Báb 1844-ben kihirdette, hogy Isten Küldötte hamarosan megjelenik az emberek között, nem sokkal később nyilvánosan kivégezték tanításaiért, követőjét, Baháolláhot pedig bebörtönözték, aki rabsága alatt ismerte fel, hogy ő maga a megjövendölt Próféta. Ők ketten alkották meg a bahái hit alapjait. A bahái alapelvek között találhatunk igen modernnek nevezhető tanításokat is, hiszen e vallás fiatal voltából fakadóan igyekszik a globalizálódó világhoz igazodni: az igazság önálló keresése, az előítéletek eltörlése, az emberiség egysége, a vallások egysége, a vallás és tudomány összhangja, nő és férfi egyenjogúsága, szülők tisztelete és család egysége, egyetemes oktatás, munkavégzés fontossága, az emberi szellem természete, valamint a világbéke és a világcivilizáció kibontakozása. Iránban számos bahái szentély található, ugyanakkor mivel nem tartozik a védett vallások közé, az állam több alkalommal is bezáratott vagy lerombolt egy-egy templomot és egyéb kultikus helyeket. A Báb egykori shirazi és Baháolláh teheráni otthona is a rezsim áldozata lett. Magyarországon is élnek bahái hívők, bár jóval alacsonyabb létszámban, központjuk Budapesten található.

Zoroasztrizmus

A zoroasztriánus hit még az iszlám előtti századokban élte virágkorát a Közel-Keleten, többek között az egykori Perzsia területén élő népek körében is igen elterjedt volt, ma Iránban a megmaradt zoroasztriánus hívők alkotják az egyik vallási kisebbséget. Zarathusztrának, a vallás alapítójának életéről kevés és ellentmondásos információk állnak rendelkezésünkre, valószínűleg időszámításunk előtti VI. század környékén fektette le egyházának alapjait. Az egyik perzsa uralkodó befogadta Zarathusztra tanait, így sikeresen kiszorította a konkurens hiedelmeket és az egyik legelterjedtebb vallássá vált az iráni fennsíkon, egészen az iszlám térhódításáig. A zoroasztrizmus két meghatározó alakja Ahura Mazda és Angra Mainju. Míg előbbi a bölcs isten, a jó megtestesülése és a mennyek ura, utóbbi a gonosz szellem, minden rossz szülőatyja, a pokol feje. A két egymással ellentétben álló oldal között ádáz harc dúl, a csatatér pedig a világ. Magának a világnak van kezdete és vége is, a végítéletkor minden ember megmérettetik, el kell számolni a jó és rossz cselekedetekkel. Zarathusztra szerint végül a jó végső győzelmet arat a gonosz felett, Ahura Mazda újrateremti a világot, amely mentes lesz minden rossztól. Irán területén számos zoroasztiánus építmény maradt fenn, ezek közül a Takht-e Szoleiman tűzszentély 2003-ban felkerült az UNESCO Világörökségek Listájára.

Szúfizmus

A szúfizmus vagy más néven az iszlám misztika jóval több, mint vallás, bár különböző válfajait be lehet sorolni a síita vagy szunnita áramlatba. Egyfajta életszemlélet, az ember egész lényét meghatározó tanítások rendszere, amely az iszlám megalapításával párhuzamosan ütötte fel a fejét. A szúfi elnevezés az arab ‘szúf’ szóból származik, amely gyapjút jelent. Egyes elméletek szerint az szúfizmus első követői egyszerű gyapjú ruhát viseltek, hogy aszkéta életmódot követve elhatárolódjanak a díszes selyembe öltözött hivalkodó muzulmánoktól, akik fényűző életmódjukkal letértek a valódi ösvényről. A szúfizmus, vagy szúfi út lényege Allah közvetlen megtapasztalása, meditáció, kántálás és különböző rituális szertartások segítségével, a vallásosság lelki oldalára helyezik a hangsúlyt, így a szúfik elfordulnak az iszlám azon elemeitől, melyek a külsőségekre koncentrálnak, de természetesen betartják a saría által előírtakat. A szúfik gondolatvilágának középpontjában Allah iránti önzetlen és őszinte szeretet áll. Az egyik leghíresebb szúfi rendet a dervisek alkotják, amelynek gyökerei egészen a XII. századik nyúlnak vissza.