Szerbiai választások karnyújtásnyira

Boris Tadic szerb köztársasági elnök a hét elején írta ki a 2012-es parlamenti választások pontos időpontját. Május 6-án sor kerülő választásokra már megindultak az aláírásgyűjtések, szövetségkötések illetve a kampányolások is nagyban folynak.

Választásra készülve

Szerbiában május 6-án kerül sor a köztársasági és tartományi parlamenti, valamint az önkormányzati választásokra. A pártoknak, amelyeknek tagjai küzdhetnek a parlamenti helyekért, április 21-ig kell leadniuk választási listájukat, majd a Köztársasági Választási Bizottságnak öt nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja és közzétegye a pártok választási listáinak végleges jegyzékét.

A listák felállításához 10 ezer hitelesített választói aláírásra van szükség. Szerbiában 5%-os szavazati arány szükséges a parlamentbe való bekerüléshez, míg a kisebbségi pártok jelöltjei esetében, nincsen parlamenti küszöb, esetükben az számít, hogy a kisebbségek választói névjegyzékén hányan szerepelnek és közülük hányan adták le voksukat. A mostani szerbiai parlamenti választásokat a népképviselők megválasztásáról szóló módosított törvény alapján tartják meg, amelyben egyebek között az áll, hogy a választási listán szereplő jelölteknek legalább egyharmada nő kell, hogy legyen.

Bár egy ideje már kampányolnak a szerbiai pártok, a szavazatokért folytatott valódi harc még csak most következik.

A magyar pártok is rajthoz állnak

Néhány vajdasági magyar párt által megalakított koalícióról, a Magyar Fordulatról, már írtunk, bár most úgy tűnik, mégsem az eredeti elképzelés szerint indulnak a választásokon. Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke múlt héten kifejtette, hogy a vajdasági magyarság érdekeit a négypárti összefogásnál szélesebb koalíciónak kellene képviselnie. Eme elképzelés szerint pedig a héten, Újvidéken megalakult a szerbiai kisebbségi pártok első koalíciója. A csoportosulást a Bosnyák Demokratikus Közösség, a Csonka Áron vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Rácz Szabó László Magyar Polgári Szövetsége, a Szlovák Párt, a Macedón Párt és a Horvátok Demokratikus Közössége alkotja. Úgy értékelik, a koalíciónak a küszöbönálló parlamenti választások során köztársasági szinten sikerül 4-5 mandátumot szereznie. Rácz Szabó közölte, a koalíciós szerződés aláírásával, a korábban létrehívott Magyar Fordulat koalíció nem indul a választásokon, bár amíg két párt benne marad, nevezetesen a Magyar Remény Mozgalom és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, addig koalíciónak számít és a széles koalícióban valójában a Magyar Fordulat vesz részt. Nem új keletű a kisebbségi pártok ilyen formájú együttműködése, de az elmúlt két évtizedben még soha nem jutottak el a koalícióig.

A legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség egyedül, önállóan indul a közelgő választásokon. A párt folyamatos konzultációs körutat tartott szerte a Vajdaságban, hiszen – mint a párt elnöke elmondta – , az önállóság alatt közösségi önállóságot, nem pedig szigorú pártönállóságot értenek. A konzultáció során civil szervezetekkel, értelmiségiekkel és történelmi egyházakkal folytak egyeztetések. Pásztor István, a párt elnöke kijelentette, a többi magyar párttal a VMSZ nem kíván koalícióra lépni, mert a „többiek évekre visszamenőleg kirekesztették magukat az együttműködés lehetőségéből”. Mint mondotta, e pártok között vannak olyanok, amelyek olyan ötleteket képviselnek, amelyek közösségileg életveszélyesek, s ezekkel a VMSZ sem ma, sem holnap, sem holnapután közösséget nem vállal.

A március 15-i ünnepség keretén belül a VMSZ hivatalosan is megkezdte kampányát. Pásztor István Szabadkán tartott ünnepi beszéde egyben kampánynyitó beszéde is volt, amelyben reményét fejezte ki, hogy a választások megerősítik pillanatnyi pozíciójukat a szerbiai politizálás minden szintjén. Elmondta, százezer szavazó bizalmát szeretnék elérni. Töretlenül kisebbségi, magyar pártként hiszik, hogy hitelességükkel, polgári és regionális érdekek képviseletével, a nem magyarok számára is versenyképes, választható opcióvá váltak.