Feleannyi ország kaphat EU-kereskedelmi kedvezményt

Áprilisban kezdődhetnek az egyeztetések a Tanács és az Európai Parlament között a kereskedelmi tarifakedvezmények általános rendszerének (GSP) jelentős átalakításáról. Az uniós tagállamok kereskedelmi miniszterei pénteken támogatták azt a dán elnökségi javaslatot, amely kompromisszumos formában határozta meg, hogy mely országokra, és termékekre koncentráljon az egységesülő uniós kereskedelmi tarifarendszer.

Március 28-i ülésükön adhatják meg formálisan is az uniós tagállamok EU-nagykövetei a tárgyalási mandátumot a dán elnökségnek, amellyel a Tanács nevében elkezdhetik a háromoldalú egyeztetéseket az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal a kereskedelmi tarifakedvezmények általános rendszerének reformjáról. A tagállamok kereskedelmi miniszterei a pénteki ülésükön támogatták az ezzel kapcsolatos dán kompromisszumos javaslatot, amely több kritikus ponton az Európai Bizottság eredeti tervezetéhez ragaszkodik.

A Bizottság tavaly májusban mutatta be a GSP jelentős átalakításának koncepcióját, amelynek egyik legfőbb eleme, hogy radikális mértékben (a jelenlegi 174-ről 83-ra) csökkenne azoknak az országoknak a száma, akik kereskedelmi kedvezményekben részesülnének. Mindennek sokat emlegetett oka, hogy nemcsak a GSP 1971-es megalkotása, hanem a rendszer utolsó, 2008-as módosítása óta is jelentősen átalakult a világgazdaság és a világkereskedelem. Több olyan feltörekvő ország is létezik, amelynek megsegítése (kedvezményekkel) még néhány évvel ezelőtt is indokolt volt, mára viszont túl is nőtt az Európai Unión.

A bizottsági javaslat csak a leginkább rászoruló országokra fókuszálna, így viszont kikerülne a kedvezményezetti körből egy olyan országcsoport (a világ átlagában a felsőközép szintű jövedelemmel rendelkező államok), ami már egyes uniós tagállamok érdekeit sértené. Ennek megfelelően a kedvezményezett országok körének meghatározása vált a javaslat vitájának egyik legfontosabb elemévé. Korábbi fórumokon több tagország jelezte, hogy nem támogatja a kedvezményezettek számának ilyen radikális csökkentését, egyesek viszont még a Bizottság javaslatán is tovább mentek volna.

A dán kereskedelmi miniszter a pénteki ülésen jelezte, az elnökség pragmatikusan próbálta megközelíteni a helyzetet, és előre felmérte, hogy a felvetődött alternatív javaslatok egyike sem élvezi a tagállamok minősített többségének támogatását, ezért javasolja, hogy a Tanács vegye át az Európai Bizottság javaslatát, és ezzel menjen majd a háromoldalú egyeztetésekre. Kikerülnek a kedvezményezetti körből, mégpedig kétéves türelmi idővel azok az országok is, amelyekkel az EU időközben már szabadkereskedelmi megállapodást kötött

A pénteki nyilvános vitán több – korábban tiltakozó – ország tárcavezetője is úgy nyilatkozott, hogy bár nem ért egyet a javaslat egyes elemeivel, de értékeli az elnökség erőfeszítéseit, így támogatja is az elnökségi kompromisszumot.

A vonatkozó országokon kívül nem változtat a Tanács a bizottsági javaslatban meghatározott termékátsorolási szabályokon, és a leginkább rászorultak számára kitalált különleges ösztönzőkön sem. Változik viszont a kedvezményezetti körbe tartozó termékek köre. Az Európai Bizottság elképzeléseihez képest a tagállamok szélesebb körben alkalmaznák az általános engedményeket, de csak néhány újabb nyersanyagokat vennének fel a terméklistára.

Az új kereskedelmi rendszer 2014. január 1-jén léphet hatályba.

Szabadkereskedelem Kolumbiával és Peruval

A tagállamok kereskedelmi miniszterei politikai megállapodást kötöttek arról is, hogy az Európai Unió a következő hónapokban aláírhatja a szabadkereskedelmi megállapodást Kolumbiával és Peruval. Az egyezmények kilátásba helyezik a magas vámtarifák eltörlését, a kereskedelmet nehezítő adminisztratív és technikai akadályok felszámolását, és a szolgáltatási piacok megnyitását. Mindez évente 500 millió eurós költségcsökkenéshez vezethet az EU, valamint a két ország kereskedelmében.

Kolumbia és Peru emellett arra is kötelezettséget vállal, hogy megerősíti a munkavállalási és környezetvédelmi előírásait, valamint hatékony és igazságos vitarendezési rendszert épít ki.

A szabadkereskedelmi megállapodásokat – a pénteki elfogadás után – le kell fordítani az EU hivatalos nyelveire, és a jogászoknak is „át kell fésülniük” a szöveget, ezt követően még tavasszal alá lehet írni az egyezményeket. Ez már az Európai Bizottság feladata lesz, de mint a kereskedelmi EU-biztos jelezte, a testület addig nem írja alá a megállapodásokat, „amíg a két ország nem tesz meghatározó intézkedéseket, főként az emberi jogok terén.

Ellentmondásos információk érkeztek arról, hogy az egyezményeket mikor lehet hatályba léptetni. Egyes források szerint csak az Európai Parlament véleményének megszavazása után, ami jelen állás szerint szeptember előtt nem várható, Karel de Gucht viszont azt mondta, az aláírás után átmenetileg már alkalmazni lehet a rendelkezéseket.