Bőven van még mit tenni a latin-amerikai kultúráért

Hiába vannak a latin-amerikai térségnek az egész világon elismert sportolói, írói vagy zenészei, mégis a mai napig azt tapasztalhatjuk számos országban, hogy ezeknek a kiválóságoknak nincs vagy csak alig van utánpótlása a helyi fiatalságból. Vannak persze tehetségek szép számmal, de lehetnének akár jóval többen is, ha országaik törekednének felfedezésükre és támogatásukra. A múlt héten Uruguayban rendezett konferencia erre a mulasztásra hívta fel a figyelmet.

Noha a jelenlegi gazdasági válság a világ minden részén válság, de nem mindenhol ugyanannyira súlyos tényező. Sokat emlegetett tény, hogy a latin-amerikai országok csoportja e tekintetben nem éppen egy Görögország. Ennek ellenére vannak bizonyos területei a mindennapi életnek, ahová pont a szűkösebb esztendők miatt nem jut elég anyagi forrás. Noha a régió kulturális szempontból nem áll rosszul – sőt! – de maga a kultúra így is csupán a negyedik-ötödik prioritásként jelenik meg egy-egy adott állam költségvetésében és fejlesztési elképzeléseiben.

Erre világított rá a március idusán szervezett ünnepség és konferencia, amelynek házigazdája az apró dél-amerikai ország, Uruguay volt. Az anyagi támogatások terén maradva a főszervező szerepében pedig az Amerikaközi Fejlesztési Bankot (Banco Interamericano de Desarrollo – BID) tisztelhetjük. Egy olyan eseményt rendeztek meg, ahol a civil szféra legkülönbözőbb szereplői, bankárok, neves közéleti személyiségek, sportolók vagy éppen művészek vitatkozhattak a kultúra fontosságáról és nagy általánosságban a latin-amerikai fiatalság társadalmi-gazdasági felzárkóztatásáról. Az uruguayi rádió és televíziós testület, a Sodre de Uruguay székházában zajló eseményen olyan résztvevőket találhatott a közönség, mint az argentin ex-balett-táncos Julio Bocca, az uruguayi dramaturg Gabriel Calderón, vagy az előző kolumbiai kulturális miniszter asszony Paula Moreno, aki hivatalosan megnyitotta a vitát.

Julio Bocca úgy látja, hogy sok latin-amerikai országban nincs átfogó terv a kulturális élet megszervezésére. „Egy sportolónak, aki meg akar tanulni táncolni, színészkedni, festeni, abba kell hagynia az iskolát az álmaiért – vagy fel kell adnia álmait, hogy tanulhasson”. Az uruguayi Nemzeti Balett-társulat fővárosban, Montevideóban élő vezetője remekül világít rá arra, hogy az oktatás és a kultúra mennyire ki tudják zárni egymást a fiatalok életének e rendkívül fontos szakaszában. Hiába oktatnak az iskolákban kulturális tárgyakat, ha azokat gyakorlatba nem tudják átültetni a diákok, nem tudnak kibontakozni és érvényesülni a fentebb említett területeken sokszor még akkor sem, ha ilyen álmaik vannak.

Ezért Bocca meglátása szerint az a legfontosabb, hogy „az oktatás és a kultúra kéz a kézben járjon”. Érve alátámasztásául elmondta, hogy noha Uruguay maga a kontinens egyik legkisebb állama, mégis feltűnően sok tehetséggel rendelkezik az ország, elismert művészekkel és sportolókkal – itt elég gondolnunk a tavalyi Copa Américát megnyerő uruguayi futballválogatottra, akik a világbajnokságokon is eredményesen szerepelnek – mégis nincs meg az a kapacitás, amely biztosíthatná az utánpótlás megfelelő kinevelését.

Luis Alberto Moreno, a BID kolumbiai származású elnöke a fiatalság komoly szerepére hívta fel a figyelmet. Nem volt véletlen részéről a témaválasztás, már csak azért sem, mert az egész világon Ázsia után Latin-Amerika rendelkezik a legtöbb fiatallal. Emiatt nagyon fontos, hogy az eltérő gazdasági fejlettséggel rendelkező államok a szegénység elleni küzdelemmel párhuzamosan úgymond „fektessenek be a fiatalságba”. „Szoros kapcsolat áll fenn a fiatalok jóléte és az egész ország társadalmi-gazdasági jóléte között”, mutatott rá Moreno, egyúttal megemlítve azt a 14 latin-amerikai és karibi országot, ahol a 18 és 27 év közötti, a sport és a kulturális élet területén elhelyezkedett fiatalok nagyban segítenek megelőzni az esetleges erőszakos cselekményeket. Így a fiatalság támogatásán keresztül Moreno szerint konszolidálható az adott ország egész társadalma is.

Moreno véleményét osztotta a házigazdák alelnöke, Danilo Astori is. „Az oktatás fejlesztéséből és a felnövő generáció ismereteinek gyarapodásából fakadóan a lélek és a fizikum ápolása hozzájárul a szolidaritás, önzetlenség, tisztelet és tolerancia értékeinek kialakulásához” – hangsúlyozta Uruguay második embere.

Az esemény előtt a fejlesztési bank 14 fiatalt díjazott. Egyikük, Anaí Vera a Paraguayi Őslakos Diákok Oktatásának Főigazgatósága (Dirección General de Educación Escolar Indigena de Paraguay) részéről a 26 éves biológus hazája sokszínűségét emelte ki. Paraguayban a fiatalságot megosztó tényező maga az etnikum is, mivel az országban körülbelül 20 bennszülött indián népcsoport is él a spanyolok leszármazottai mellett. Noha együttélésük békés természetű, iskolázottságuk azonban már korántsem az, mivel az indiánok körében nem ritka a 40 százalékos írástudatlanság sem.

Vera szerint nekik is ugyanolyan emberi joguk a megfelelő oktatáshoz való hozzájutás, mint bármely másik paraguayinak. Ebben ő maga is segédkezik azzal, hogy mind a fiatalok mind az idősek részére szervez olyan programokat, amelyek révén ezek az emberek megtanulhatnak írni és olvasni. Oktatásuk azonban együtt kell járjon identitásuk erősítésével is – el kívánják kerülni azt a veszélyt, hogy művelődésük közben elfelejtsék saját nyelvüket, hagyományaikat.

A dramaturg Gabriel Calderón is a cselekvés fontossága mellett érvelt. Szerinte ahelyett, hogy azt nézné mindenki, hogy mit nem tudunk megtenni, az a fontos, hogy mit tehetnénk a fiatalság felzárkóztatása és kulturális művelése terén. A 29 éves rendező és színész, aki korábban olyan filmekben szerepelt, mint az Obszcén (Obscena) vagy Az ateisták utcája (El callejón de los ateos), most úgy véli, hogy saját hazája is a „hibák és kudarcok útját járja” olyan problémákkal, amelyekkel „legszebb álmainkban nem találkozhattunk”.