Az EP is elítéli a svájci munkaerőpiaci korlátozást

Nem teljesültek azok a jogi feltételek, amelyek alapján Svájc korlátozhatná a kelet-európai állampolgárok svájci munkavállalását – jelentette ki az Európai Bizottság képviselője Strasbourgban, a témában készített európai parlamenti jelentés plenáris vitáján. A képviselők az állásfoglalásban diszkriminatívnak és jogsértőnek nevezték a nyolc uniós tagországot, köztük Magyarországot is érintő április közepi berni döntést.

Határozatban bírálja az Európai Parlament a svájci munkaerőpiac korlátozásáról szóló berni döntést, amelyre a képviselők és az Európai Bizottság szerint sem volt joga az alpesi ország kormányának. A képviselők csütörtök délben, Strasbourgban fogadták el azt az állásfoglalást, amely diszkriminatívnak és jogsértőnek nevezi a svájci döntést. Egyben felszólítja az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen valamit a visszás helyzet feloldása érdekében.

A svájci parlament április közepén döntött arról, hogy május elsejétől körülbelül a harmadára csökkenti nyolc kelet-európai EU-tagállam állampolgárai számára kiadható letelepedési engedélyek számát. A törvényhozás pontosan meghatározta, hogy 2012. május 1. és 2013. április 30. között a Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Észtországból, Lettországból és Litvániából származó állampolgárok részére mindössze 2180 engedélyt fog kiadni. Ez körülbelül a harmada az általában egy évben ezekből az országokból érkező munkavállalóknak.

A berni érvelés szerint erre azért van szükség, mert a mindössze 7,5 milliós országban már így is több mint egymillió európai uniós állampolgár dolgozik, miközben a munkanélküliség szerintük magas (3,4% – a legalacsonyabb Európában – a szerk.). Minderre Svájc szerint jogi alapja is van, mégpedig az Európai Unió és az alpesi ország bilaterális kapcsolatait rendező 1999-es nemzetközi egyezmény biztonsági záradéka. Az alpesi országnak eszerint joga van meghatározott időre visszaállítani a munkaerőpiaci korlátozásokat (amely a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott államok esetében 2011. április 30-án járt le végérvényesen), amennyiben az adott évben a 10 százalékot meghaladja az érintett országokból érkező munkavállalók száma.

Svájc erre hivatkozik, az Európai Unió szerint viszont erről szó sincs. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője már a döntés másnapján jelezte, hogy ez a helyzet nem áll fenn, és mint így, a svájci korlátozás nem is indokolt gazdaságilag.

Az Európai Parlament a csütörtökön elfogadott állásfoglalásában jogsértőnek és diszkriminatívnak tartja a svájci döntést. A képviselők szerint a korlátozások bevezetése sem jogszerű, de ami jogilag is egyértelműen kifogásolható, az az, hogy Svájc ezzel a lépéssel megkülönböztet egyes uniós tagállamokat a többitől – hangsúlyozta a német szocialista Evelyne Gebhardt. A politikus azt mondta, szeretne Svájctól egy külön nyilatkozatot látni arra nézve, hogy nem tekint másod-, harmad-, és negyedrendűnek állampolgároknak egyeseket az EU-ban.

A liberális Sarah Ludford szerint sincs joga Svájcnak „nyolc tagországot kiválasztani”, szerinte ugyanis a szokásos, hétéves munkaerőpiaci korlátozás 2011-ben lejárt, innentől kezdve pedig minden tagállam állampolgára hasonló jogokat kell, hogy élvezzen. A brit képviselő elmondta, hogy az 1,8 millió Svájcban élő külföldiből körülbelül egymillió uniós állampolgár, „így ők semmiképp sem jelenthetnek tömeges fenyegetettséget a svájci munkaerőpiacra”.

A lengyel konzervatív Adam Bielan azzal érvelt, hogy nem tagállamok, hanem az Európai Unió írta alá Svájccal az 1999-es egyezményt, mégpedig külön entitásként, „így Svájcnak entitásként is kell kezelnie az Európai Uniót”.

Az Európai Bizottság jelen lévő képviselője szerint nem teljesültek azok a jogi feltételek, amelyek alapján Svájc korlátozhatná a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok állampolgárainak munkavállalását. Janez Potocnik szerint egy évvel korábban nem növekedett 10 százaléknál nagyobb mértékben a svájci letelepedési engedélyt igénylők száma ezekből az országokból, így „Svájc nem is léptethette volna életbe a bilaterális egyezmény biztonsági záradékát”.

A politikus osztotta azt a parlamenti véleményt, amely szerint gazdaságilag indokolatlan a korlátozás, és amely szerint Svájcnak nincs jogi lehetősége az uniós tagállamok megkülönböztetésére. Az Európai Uniónak viszont arra nincs jogi lehetősége, hogy visszafordítsa a döntést – tette hozzá Janez Potocnik. Kifejtette, hogy az EU és Svájc közötti kétoldalú egyezmény végrehajtásáért a két fél közötti vegyesbizottság fele, amelynek a következő ülése június 27-én lesz. Az EU-biztos szerint ezen az ülésen próbálja majd meg az EU rendezni a konfliktust.

Brüsszel azonban mindezt arra is kihasználná, hogy a nemzetközi megállapodás további gyenge pontjait is felülvizsgálják. A megállapodás 1999-ben kelt, és – noha a 2004-es uniós bővítéskor kiegészítették azt, de – nem veszi figyelembe az azóta bekövetkezett jogi fejlődést, például az uniós esetjog alakulását. Emellett a Bizottság úgy látja, hogy nem megfelelő az a felügyeleti mechanizmus sem, amely folyamatosan azt vizsgálja, hogy Svájc megfelel-e a megállapodásban foglaltaknak.