A CBN News tudósítása alapján két texasi kongresszusi képviselőjelölt kedden este spanyol nyelvű vitában vett részt, ez egyedülálló és az első ilyen esemény. A Texas déli részén elhelyezkedő 23-as számú képviselői választókörzet lakósságának már csaknem 70%-a spanyolajkú, míg egy évtizede ez az arány még csak 55% körül volt. Ez nem csak demográfiai, hanem egyben fontos pártpolitikai kérdés is, egyértelmű, hogy a hispánok inkább a Demokrata Pártot támogatják nagyobb többségben, hiszen sokkal megengedőbb a bevándorlási politika terén. Ezt az is bizonyítja, hogy 2008-ban a latínók 67%-a támogatta Obamát. A kérdés pedig egyre láthatóbbá és érzékelhetőbbé válik majd, hiszen Texas 2040-re a demográfiai becslések alapján hispán-többségű tagállammá válhat, ez már három évtizednyire sincs a jelentől.
„Ez nem egy olyan esemény, ami egyik napról a másikra fog bekövetkezni. Pár évtizedbe beletelik, míg a mostani 18 éves kor alatti generáció tagjai felnőtté válnak és így szavazati joguk lesz” mondta el Mark Lopez a Pew Hispanic Center munkatársa. Mindkét párt rájött, hogy valahogy, akár újabb stratégiák alkalmazásával, el kell, hogy érjék a latin-amerikai szavazókat. A republikánusok pedig kimondottan félnek – nem is hiába a statisztikák alapján – hogy ha Texas latínó többségű állam lesz, akkor demokrata bázissá válik és a konzervatív párt elveszíti egyik hagyományosan erős bástyáját. Egy ilyen szcenárió nagyban csökkentené a republikánus párt esélyeit arra, hogy elnököt küldhessen a Fehér Házba a jövőben, hiszen Texas Kalifornia után a legtöbb elektori szavazattal rendelkezik, szám szerint 38-cal. A latin-amerikaiak fokozottabb megszólítása azért is fontos, mert arányuk az egész Egyesült Államokban nő, az USA teljes lakosságának több mint 16%-a latínó, azaz körülbelül 50 millió lakos. Míg Texasban, Kaliforniában is 37% körüli a hispánok aránya, Új Mexikóban pedig már 47%.
Kováts Megyesi Bálint