Egyelőre nincs EP-vélemény a cseh jegyzőkönyvről

Másodszor is leszavazta az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága (AFCO) azt a jelentéstervezetet, amellyel az EP megfogalmazta volna a véleményét az Alapjogi Chartával kapcsolatos cseh szerződésmódosítási kérésről. Az EP-nek új szövegtervezetet kell készítenie, addig viszont a Tanács sem léphet előre az ügyben.

Andrew Duff liberális képviselő jelentésének leszavazásával az Európai Parlament – az alkotmányügyi szakbizottságon keresztül – továbbra sem fogalmazza meg a véleményét az Alapjogi Charta hatálya alóli cseh mentességi kérelemről, noha annak jóváhagyásához szükség lenne az EP elfogadott véleményére is.

A testület kedd délelőtt 10 igen, 12 nem szavazattal 1 tartózkodás mellett elutasította a brit képviselő által írt szűkszavú állásfoglalást, amellyel egyébként kedd délelőttre már ő maga sem értett egyet.

2009-es történet

Az ügy szálai 2009-ig nyúlnak vissza. 2009 őszén Vacláv Klaus cseh államfő szinte az utolsó pillanatban közölte: csak akkor írja alá a Lisszaboni Szerződés cseh parlamenti ratifikációs okmányát, ha országa a lengyelekhez és a britekhez hasonlóan felmentést kap a szerződés szerves részének számító Alapvető Jogi Charta alól. Klaus szerint ugyanis ennek hiányában fennáll a veszély, hogy a második világháború után elüldözött szudétanémetek a Chartára hivatkozva az Európai Bíróságon visszaigénylik majd elkobzott tulajdonukat.

Az Európai Tanács 2009 októberében úgy határozott, hogy az EU „a következő csatlakozási szerződés megkötésekor” csatoljon jegyzőkönyvet a Lisszaboni Szerződéshez, amelyben tisztázza, hogy hogyan kell alkalmazni az Alapvető Jogi Chartát Csehországban. 2011-ben Prága azt kérte, hogy a Lengyelország és Nagy-Britannia számára készített 30-as jegyzőkönyvbe foglalják bele Csehországot is, ezt az Európai Tanács jóvá is hagyta. A folyamathoz azonban szükség van az Európai Parlament véleményére is. A jóváhagyására nem, az EP csak a véleményét mondhatja el, anélkül viszont nem lehet előrelépni.

Az EP miatt áll a folyamat?

Márpedig EP-vélemény egyelőre nincs. Az ügyben készített második jelentést az alkotmányügyi szakbizottság leszavazta, pedig a kétpontos határozat kálváriája enélkül sem mindennapi. A jelentés elkészítésére a brit liberális Andrew Duffot kérte fel az AFCO, aki meg is fogalmazta rövid véleményét, eszerint az EP „felszólítja az Európai Tanácsot, hogy a Szerződések javasolt módosításának megvitatása ellen döntsön”.

Az Európai Néppárt viszont el tudott fogadtatni a legutóbbi szakbizottsági ülésen egy olyan módosító indítványt, amellyel éppenhogy az ellenkezője valósulhatott volna meg, azaz a kedden napirendre került szöveggel már a cseh protokoll elfogadására kérte volna az EP a tagországokat. Végül azonban szocialista és liberális többséggel nem fogadta el a testület a véleményt.

Az eredeti jelentés indoklásában szerepel, hogy alapos jogi feltárómunka után kiderült: a 30-as jegyzőkönyv valójában nem jelent tényleges kimaradási lehetőséget Csehország számára az Alapjogi Charta hatálya alól. A charta rendelkezései kötelezőek minden tagállamra nézve, de jogi hatálya csak az uniós jog tekintetében van. Az EP egyébként úgy látja, Lengyelország és Nagy-Britannia sem élvez a jegyzőkönyv alapján kivételes jogokat, csak – ahogyan az ír garanciák esetén – mindenki számára elérhető és meglévő jogokat és garanciákat erősít meg külön dokumentumban számukra is.

Az Európai Parlament tehát úgy látja, a jegyzőkönyv okafogyott, hiszen ezek mellett a cseh alkotmánybíróság is már többször kimondta, hogy az Alapjogi Charta igenis hatályban van Csehországban és nem is alkotmányellenes; a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépése óta nem alakult ki ítélkezési gyakorlat a charta alapján; valamint belpolitikai vitákat gerjeszthet Csehországban a jegyzőkönyv utólagos ratifikációja.

Az EP deklaráltan abban bízik, hogy Csehország visszavonja a szerződésmódosítási kérelmét. Parlamenti források szerint mindez úgy értelmezendő, hogy Vacláv Klaus államfő távozását követően esetleg jelentősen változik majd a cseh álláspont.

Az alkotmányügyi szakbizottság néppárti tagja szerint bár minden képviselő számára egyértelmű, hogy a jegyzőkönyv nem jelentene opt-outot Csehország számára az Alapjogi Charta hatálya alól, ettől függetlenül az Európai Néppárt azért szeretett volna mégis pozitív véleményt, mert „ha egyszer az EU megígérte Prágának, hogy külön jegyzőkönyvben fektetjük le a jogaikat, akkor ezt az ígéretet tartsuk is be. Schöpflin György elárulta, a következő hónapokban a néppárti képviselők megpróbálják majd elérni Andrew Duffnál, hogy egy sokkal semlegesebb véleményt fogalmazzon meg a cseh jegyzőkönyv kapcsán.

Parlamenti források szerint a szakbizottsági nem elodázhatja a valóban a folyamatot, noha más források úgy vélik, „egyelőre a Tanács sem töri nagyon magát, hogy minél előbb végigvigye a jegyzőkönyv ügyét”.

Benes-dekrétumok

Schöpflin György a BruxInfónak elmondta, a magyar néppárti delegáció továbbra is ellenzi a Benes-dekrétumokat, és a felvidéki magyarokra gyakorolt negatív hatását, „de kiderült, hogy ez a jegyzőkönyv mindezt nem érinti, tehát adott esetben a pozitív jelentést is meg tudnánk szavazni”. A képviselő magyarázata szerint nem érinti sem jogilag, sem abból a szempontból, hogy itt nem Szlovákiáról, hanem Csehországról van szó, az ő esetükben pedig főként a szudétanémetek szenvedtek el károkat.