Brüsszel koordinálná a háttérből a Déli Áramlatot

Miközben a Gazprom Magyarországgal is aláírta a végleges megállapodást a Déli Áramlat megépítését célzó beruházásról, az Európai Bizottság és a projektben érdekelt uniós tagállamok Brüsszelben arról tárgyaltak, hogyan hozzák összhangba az oroszokkal kötött kétoldalú egyezményeket az EU belső energiapiaci szabályaival.

Zárt ajtók mögött tárgyalt múlt héten Brüsszelben a Déli Áramlat gázvezeték megépítésében érdekelt hét ország, köztük hazánk és az Európai Bizottság egy közös európai megközelítésről, ami azt hivatott biztosítani, hogy a beruházásról a Gazprommal kötött kétoldalú megállapodások összhangban álljanak az uniós energiapiaci szabályokkal.

Uniós források tájékoztatása szerint a tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy az Európai Bizottságot kérik fel a közös megközelítés módozatainak a kidolgozására. A valószínűbb opció szerint a Bizottság hangolná össze az egyes tagállamok tárgyalási pozícióit, elkerülendő, hogy olyan alkut kössenek az orosz gázmonopóliummal, ami ellentétes az uniós szabályokkal.

Alternatívaként azt is felmerült, hogy a szóban forgó országok tárgyalási mandátumot adjanak Brüsszelnek arra, hogy az ő nevükben egyezzen meg az orosz féllel. Ennek azonban diplomaták szerint kisebb lenne az esélye a jóváhagyásra, mert az egész EU-Tanács hozzájárulására lenne szükség, azoknak az országokéra is, amelyek nem érdekeltek a projektben. A Déli Áramlatban érintett tagállamok legkésőbb decemberig hozzák meg a végleges döntést.

Az egyeztetést elsősorban az indokolja, hogy az uniós tagállamok (Bulgária, Románia, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Szlovénia és a 2013. júliusban taggá váló Horvátország) kivétel nélkül olyan kétoldalú megállapodásokat írtak alá eddig a Déli Áramlatban 50 százalékos részesedéssel rendelkező Gazprommal, ami megtiltaná a gázvezetékhez való hozzáférését a független szállítók számára. Ez azonban teljesen ellentétes a harmadik energialiberalizációs csomaggal, ami kerek-perec kimondja, hogy nem lehet korlátozni harmadik szereplők hozzáférését az új gázvezetékekhez.

Uniós források határozottan cáfolták orosz illetékeseknek azt a nemzetközi sajtóban megjelent nyilatkozatát, miszerint a harmadik energialiberalizációs jogszabályi csomag rendelkezései nem vonatkoznának az új beruházásra, ha az 2013 márciusa előtt megindulna. EU-források figyelmeztettek, hogy a harmadik energiapiaci csomag nemzeti jogszabályokba való átültetésére adott határidő 2011, március 3. volt, és ez az, ami számít.

A brüsszeli egyeztetéseken kapott felvilágosítás szakértők szerint fontos előfeltétele volt annak, hogy Magyarország véglegesen el tudja kötelezni magát a Déli Áramlat mellett. Erre két nappal később, múlt szerdán került sor, amikor Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnök-helyettese Baji Csabával, az MVM elnök-vezérigazgatójával aláírta a végleges beruházási szerződést a projekt megvalósításáról.

A Gazprom eredeti partnere a Magyar Fejlesztési Bank lett volna, amellyel még 2010. január 29-én hoztak létre közösen egy Déli Áramlat Magyarország Zrt. nevű projektcéget. A mostani megállapodással az MVM lépett az MFB helyére a beruházásban, amely a Fekete-tenger észak-keleti partját az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték 229 kilométer hosszúságú magyarországi szakaszának megépítését irányozza elő. Előzőleg a magyar kormány nemzeti stratégiai jelentőségűnek minősítette a projektet, ami jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja az engedélyezési eljárásokat.

„A Déli Áramlat-projekt magyar partnerekkel való közös megvalósítása az európai energiabiztonság új architektúrájának fontos eleme. A rendszer képes a gázszállítás szakadatlan biztosítására és Magyarország számára hosszú távú előnyöket és stabilitást nyújt” – jelentette ki az aláírás alkalmával Alekszandr Medvegyev.

„A Déli Áramlat nevű beruházás hosszú távú stratégiánk egyik fontos eleme és különösen lényeges lépés annak az ambíciónknak a valóra váltásában, amely egy a régióban is piaci súllyal rendelkező sikeres integrált nemzeti energiacsoport létrehozására irányul” – hangsúlyozta Baji Csaba.

A hazánkba irányuló orosz gázszállítás 2011-ben elérte a 6,26 milliárd köbmétert. A gázvezeték, ha megépül 30 milliárd köbméter földgázt szállít majd évente, ami elvileg képes lesz fedezni a magyar szükségleteket. A magyarországi szakasz megépítésének költségeit 600 millió euróra becsülik. A beruházás költségeinek 30 százalékát az abban érdekelt cégek biztosítják majd, míg 70 százalékát banki hitelekből finanszírozzák.

A gázvezeték a tervek szerint 2016. január 1-től szállít majd földgázt Közép- és Kelet-Európába.

Ha meg is épülne a Déli Áramlat, amiben Nyugat-Európában még mindig elég sokan kételkednek, a már meglévő és a tervezett gázszállítási kapacitásokat egészítené ki. Ukrajna felől tehát továbbra is jöhetne a gáz, akárcsak a Nabucco-Nyugaton keresztül is, amely elvileg 2017-től szállítana földgázt hazánkba a Kaszpi-tenger környékéről, azaz orosz részvétel nélkül.

Az, hogy a Nabucco rövidebb változatába lesz-e gáz (kezdetben 10-16 milliárd köbméter), a jövő év első felében dől majd el, amikor a Shah Deniz 2. nemzetközi konzorcium meghozza a végleges döntést a szerződő félről. A Nabucco a török-görög-albán-olasz érdekeltségű Transzadriai Gázvezetékkel (TAP) verseng a földgázért.