Külügyi szolgálatot létesít az Székely Nemzeti Tanács

Székelyföld külügyi szolgálatának létrehozásáról és a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásának kezdeményezéséről döntött marosvásárhelyi ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A külügyi szolgálat létrehozásáról szóló határozatot egyhangúlag szavazta meg a testület.

Eszerint a szolgálat célja, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó akaratot és a Székelyföld regionális érdekeit nemzetközi fórumokon, illetve a világ más országaiban folyamatosan megjelenítse és képviselje. A külügyi szolgálat jogi személyiség nélküli, nonprofit szervezetként jön létre a székelyföldi önkormányzatok és a célt támogató magyar szervezetek bevonásával.

Működési szabályzatát az SZNT állandó bizottsága dolgozza ki, vezetőjét az elnök javaslatára az állandó bizottság nevezi ki. A határozat elfogadása előtt Izsák Balázs elnök elmondta, az elmúlt időszak az SZNT számára a nemzetközi kapcsolatok építéséről szólt. Kijelentette, túl kell lépni azon a hiedelmen, hogy a székelység önmagára van utalva.

„Mindig számíthatunk más közösségekre is a kölcsönös szolidaritás alapján” – jelentette ki az elnök. Hozzátette, ehhez a székelységnek is szolidárisnak kell lennie a hasonló helyzetben levő európai nemzeti közösségekkel. Az SZNT határozatban jelentette ki, elfogadja és támogatja az Unió belső bővítésének gondolatát, akár új, független államok megjelenését is.

Álláspontja szerint a folyamatnak ki kell terjednie az önrendelkezésre törekvő közösségek elismerésére, és a nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók európai szintű védelmére is. Az SZNT ellenszavazat nélkül fogadta el azt a határozatot is, amely kezdeményezi a székelyföldi önkormányzatok nagygyűlésének összehívását.

A nagygyűlést 2013 első negyedévében kellene megtartani, és azután évente újra össze kellene hívni. Az SZNT pártállástól függetlenül számít a székelyföldi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre. Elvárja a nagygyűléstől, hogy kiemelt fontosságú témaként kezelje az ország tervezett közigazgatási átszervezését, és határozza meg, milyen lépéseket tegyenek az érintett önkormányzatok azért, hogy a Székelyföld az átalakítás nyertese legyen. Hasonlóképpen elvárja, hogy a  nagygyűlés arról is döntsön: milyen lépéseket fog tenni abban az esetben, ha a központi hatalom megpróbálja figyelmen kívül hagyni a székely tanács akaratát.