DSK és a szolidaritási adó mentheti meg Szerbiát

Az elmúlt időszakban a szerb kormány számos új reformról és gazdaság élénkítő programról értekezett ennek keretében kérték fel Dominique Srauss-Kahnt  segítse tanácsaival a kormányt. Most pedig a szolidaritási adó bevezetésével szeretnék csökkenteni az államháztartás hiányát, ami tavaly 800 millió euró volt.

A szerb kormány komoly megszorítási csomagot dolgoz ki, hogy megfeleljen az IMF-nek. A szolidaritási adó bevezetését a legmagasabb bérek tekintetében vezetnék be. Mivel a költségvetési hiány több mint 50%-át a nyugdíjak és a közszféra finanszírozása adja ki. Saša Radulović gazdasági miniszter kijelentette, hogy a probléma megoldására strukturális reformokra van szükség, nem pedig a nyugdíjak befagyasztására.  Erről  Aleksandar Vučićúgy nyilatkozott a Danas című napi lapban, hogy az első lépésként a politikusok béreit kellene csökkenteni a közszférában. Így talán a megszorítások majd nem érintik a nyugdíjakat. Illetve az intézkedés hozzávetőleg 300 – 500 ezer embert érint és körülbelül 230 millió eurót takaríthatnának meg vele. Az előzetes bejelentések szerint a szolidaritási adó az 50 ezer dinár feletti jövedelmeket érintené.

A szerb kormány túlköltekezésére és az ország nem megfelelő gazdasági helyzetére az IMF már többször felhívta a figyelmet. Legutóbb arra figyelmeztette a kormányt, hogy idén a költségvetési hiány a bruttó hazai termék 8 százalékát is elérheti.

Ennek elkerülése érdekében 2014-ben ideiglenesen vezetnék be szolidaritási adót a közszférában dolgozók béreire, az állami szektor legmagasabb fizetéseire, illetve az átlagosnál nagyobb nyugdíjakra. Ami azt jelentené előzetes becslések szerint, hogy a 870 millió eurót meghaladó állami fizetések 8-12 százalékát vonnák le. Az állam- és a kormányfő, valamint a miniszterek és helyetteseik, illetve a parlamenti képviselők esetében 20-30 százalékos is lehetne a szolidaritási adó. Melyek a jelenlegi szerbiai átlagfizetéshez képest – ami 400 euró körül van – jóval magasabb összeget jelentenek.

A másik problémát a támogatások összege jelenti, melyek közép- európai szinten is nagyon magasak. Ezek célja általában a munkahely teremtés volt, vagy lecsúszó vállalatok megmentése. Azonban ezek a támogatások nem váltott be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen nem eredményeztek több befektetést, vagy akár több munkahelyet.

A szerbiai ellenzék elégedetlen a kormány lépéseivel, mivel azt állítják, nem látják még a konkrét intézkedéseket, és hogy ezek a reformok elérik-e a kívánt célt. A reformok megtárgyalására a következő hetekben kerül majd sor.