Az európai gazdaságra az előttünk álló évben váró legnagyobb kihívás a kibontakozóban lévő fellendülés tartóssá tétele –állapítja meg az európai szemeszter következő ciklusát elindító éves növekedési jelentés. Németországgal az a fő problémája Brüsszelnek, hogy megtakarításainak nagy részét külföldön fekteti be és nem a hazai keresletet élénkíti belőle.
Az európai gazdaság fő kihívása az éppen csak beindult fellendülés tartóssá tétele lesz 2014-ben – húzza alá szerdán bemutatott éves növekedési jelentésében az Európai Bizottság. Az éves növekedési jelentés hagyományosan az új európai szintű költségvetési és gazdaságpolitikai tervezési ciklus kezdetét jelzi és azokat a gazdasági prioritásokat jelöli ki, amelyek elérésére a tagállamok a következő évben törekedniük kellene.
A Bizottság ezért idén sem látott okot arra, hogy változtasson a 2013-as gazdaságpolitikai prioritásokon. Ezek: a differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció folytatása; a banki hitelezés helyreállítása a reálgazdaságnak; a növekedés és a versenyképesség előmozdítása rövid-, közép- és hosszú távon; a munkanélküliség és a válság társadalmi-szociális következményeinek a kezelése; továbbá az államigazgatás modernizálása.
„Mostanra beléptünk a válságból való kilábalás szakaszába. A fő feladat most ennek megerősítése. Folytatnunk kell a reformokat, el kell kerülnünk a reformfásultságot” – jelentette ki sajtóértekezletén az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a hangsúly ugyanakkor most a mennyiségről a minőségre kerül át.
A Bizottság úgy látja, hogy a korábbi évek erőfeszítéseinek köszönhetően most lassítani lehet a fiskális konszolidáció ütemén és nagyobb hangsúlyt helyezni a közkiadások minőségének javítására és a közigazgatás korszerűsítésére minden szinten. A nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező országok például élénkíthetik a magánberuházásokat és a belső fogyasztást, miközben az oktatásba, a kutatásba és az innovációba, vagy az energiahatékonyságba és a klímavédelembe való hosszútávra szóló beruházásokat meg kellene kímélni a költségvetési megszorításoktól. Az adóterhelésnek pedig a munkáról a fogyasztás, a vagyon vagy a szennyezés felé kell elmozdulnia.
A Bizottság fontosnak tartja továbbá azt, hogy a tagállamok az eddiginél jobban magukénak érezzék az európai szemesztert, és több időt szenteljenek kulcsfontosságú gazdasági reformjaik egymással történő összehangolásának. Brüsszel szerint a tavasszal javasolt országspecifikus ajánlásokat is jobban végre kellene hajtaniuk a tagállamoknak. Bizottsági részről ugyanakkor túlzónak nevezik azt a német véleményt, miszerint a tagországok a nekik tett ajánlásoknak mindössze tíz százalékát hajtják végre. Brüsszelben úgy látják, hogy a teljesítés általánosságban elérheti a 60-70 százalékot is, bár a nagy elosztó rendszerek, mint a nyugdíj vagy a munkaerőpiac több évre szétterülő reformjánál nehéz számszerűsíteni a végrehajtást.
José Manuel Barroso azt is bejelentette, hogy a testület mélyreható elemzést készítését határozta el Németországról, amely a tizenegy makrogazdasági mutatóból négy esetében olyan kilengést mutat, ami makrogazdasági egyensúlyhiány meglétéről tanúskodhat. A fő problémát a a Bizottság szemében a folyó fizetési mérleg tartósan magas, hároméves átlagban 6 százalékot meghaladó többlete jelenti.
„Nincs szó Németország versenyképességének a megkérdőjelezéséről. Egyértelművé kívánom tenni, hogy nem az az igazi probléma, hogy Németország nagyon versenyképes, ez valójában az egész európai gazdaság számára egy nagy érték. Sokkal inkább az jelenti a gondot, hogy mások nagyon messze vannak a versenyképességnek ettől a szintjétől. A kérdés nem a német versenyképesség, hanem az, hogy az EU gazdasági nagyhatalma többet tehet-e az európai gazdaság jelenleginél jobb egyensúlyáért” – fejtegette az Európai Bizottság elnöke.
Barroso újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Németország esetében négyszer jelzett a makro-riasztási rendszer, ezért hitelességi kérdés volt az egész gazdasági kormányzás szempontjából, hogy a Bizottság cselekedjen. Ha nem tette volna, most azért bírálnák. Nem volt más választásunk – tette hozzá.
Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa azt ígérte, hogy a testület a legnagyobb nyitottsággal áll majd hozzá a mélyreható elemzéshez és nem lehet szó semmilyen előre kifőzött következtetésről. „Meggyőződésem, hogy a mélyreható elemzés értékes hozzájárulást jelent majd a gazdaságpolitikáról és a gazdasági reformokról Németországban zajló vitához” – közölte Olli Rehn.
„A félreértés végett, mi nem Németország külső gazdasági versenyképességét vagy a világpiacokon elért sikereit bíráljuk, amit valójában valamennyi tagállamtól szívesen látnánk. A tartós jelentős folyó fizetési mérleg többlet ugyanakkor azt jelenti, hogy a németek megtakarításaik jelentős részét folyamatosan külföldön fektetik be. Az a kérdés, hogy ez vajon hatékony-e, még német perspektívából is” – hangsúlyozta a Bizottság alelnöke.
„A német többlet a hazai beruházások elégtelen szintjére is rámutat. Dinamikusabb beruházásokra van szükség” – jelentette ki Andor László, aki az éves foglalkoztatási jelentést mutatta be szerdán a sajtónak. A biztos elmondta, hogy nem állt meg a foglalkoztatási és szociális helyzet romlása, több mint 26,8 millió ember nem talál magának jelenleg munkát.
Figyelmeztetett, hogy a társadalmi válság a kereslet gyengítésével rövid távon fékezi a növekedést, de a hosszú távú versenyképességet is alááshatja, mivel az emberek elveszíthetik a képességeiket és számos fiatal hiába próbál megkapaszkodni a munkaerőpiacon.
„A tagállamok közötti különbségek növekedését is megfigyelhetjük a foglalkoztatási és a szociális helyzetben, különösen az euróövezeten belül” – közölte Andor, emlékeztetve arra, hogy a valutaövezet periférikus országaiban 2010 és 2012 között 10 százalékkal csökkent a háztartások jövedelme, miközben a centrum országokban ugyanezen időben valamelyest tovább gyarapodott.
Andor László szerint az uniós gazdaság még mindig messze van attól, hogy elegendő munkalehetőséget teremtsen, és elhelyezkedni kívánó emberek milliói nem jutnak esélyhez.
Kitekintő / Bruxinfo.eu