Beígérte az EU az egyeztetést az ukrán szabadkereskedelemről

EU-részről is lezárult a technikai előkészület az EU-ukrán társulási szerződés gazdasági és kereskedelmi részének, így mindenekelőtt az átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak az aláírására – erősítette meg az EU külügyminiszteri tanács hétfői ülése, amelyik egyúttal EU-orosz-ukrán egyeztetést helyezett kilátásba az utóbbi majdani végrehajtásáról.

A huszonnyolcak külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban ukrán kollégájukkal találkozva leszögezték: „várakozással tekintenek” az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodás még nyitott részének a június 27-i brüsszeli aláírása elé. Ukrán résztről Pavlo Klimkin egyfelől ismertette a ukrán helyzet konszolidálását célzó kijevi béketervet, másfelől hangsúlyozta, hogy kormánya maga is „gyors aláírást” szeretne.

Navracsics Tibor külügyminiszter utóbb magyar újságírókkal találkozva elmondta, hogy felszólásában emlékeztetett: Magyarország 1991-ben elsők közötti ismerte el a független Ukrajnát, és ma is abban érdekelt, hogy szomszédja békés fejlődést követve erősítse a jogállamiságot, és a demokratikus elvek tiszteletben tartását. Navracsics egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az orosz ellátási bizonytalanságnak kitett Ukrajna felé Magyarország lehet EU-oldalról a legjelentősebb gázellátó.

A magyar miniszter azt is bejelentette, hogy Magyarország kész lesz majd részt venni a formálisan ugyancsak a hétfői tanácsülésen jóváhagyott leendő európai uniós civil biztonságpolitikai misszióban. Az 50 fős EU misszió az ukrán polgári rendőrség, határőrség, ügyészség és általában a jogalkalmazás erősítését célozza, alapvetően képzés és tanácsadás formájában. Az első szakaszban Kijevi központtal működő misszió mandátuma egyelőre két éves lesz, és amikor „majd a felajánlásra kerül a sor, Magyarország is azok között lesz, akik készek részt vállalni a feladatban” – jelezte a magyar diplomácia vezetője.

Klimkin a luxembourgi ülésen készséget jelzett arra, hogy az EU-ukrán megállapodás végrehajtási következményeit „két, vagy három oldalú keretek között megvitassák” (Oroszországgal is), és egyúttal hálás szavakkal köszönte azt az európai bizottsági közvetítést, ami a gázellátási vitában nyilvánult meg Kijev és Moszkva párbeszédének az elősegítésében. Hangsúlyozta, hogy országa kész lett volna a Günther Oettinger energia ügyi EU-biztos által javasolt „rendkívül fájdalmas kompromisszum” elfogadására, ám szerinte az orosz fél elzárkózott ettől.

Az EU külügyi tanács nyilatkozata ennek kapcsán reményét fejezte ki, hogy sikerül majd a gázellátás kérdésében Moszkvának és Kijevnek megállapodásra jutnia, ami pedig a szabadkereskedelmi szerződést illeti, a Huszonnyolcak konkrétan is emlékeztettek arra, hogy az Európai Bizottság „politikai szintű konzultációra készül Ukrajnával és Oroszországgal a megállapodás végrehajtásáról”.

EU-tanácsi források szerint elsősorban a balti országok részéről szívesebben láttak volna olyan megfogalmazást, ami a jelen szakaszban csupán technikai – és nem politikai szintű – párbeszédet vetít előre ez ügyben, de a többségi vélemény végül is az utóbbi felé vitt. Úgy tudni egyébként, hogy a háromoldalú politikai egyeztetést de facto már „beígérte” a német kancellár Vlagyimir Putyinnal folytatott legutóbbi kétoldalú egyeztetési során – jegyezték meg jól értesült tanácsi illetékesek.

Klimkin egyúttal az ukrajnai reformok határozott folytatására is ígéretet tett, mindenekelőtt az alkotmányozásban, az igazságszolgáltatás és az ügyészség területén. Erre egyébként az EU oldal is bíztatta az új ukrán vezetést, midőn a külügyminiszterek nyilatkozata „a reformok folytatására bátorítottak”, beleértve az alkotmányos és decentralizációs reformokat, ideértve a „kisebbségekhez tartozó személyeik jogainak” a tiszteletben tartását.

Az ukrán miniszter cserébe fontosnak nevezte viszont, hogy az EU-ukrán együttműködés közvetlen hozadékát az ukrán polgárok szintjén is érezni lehessen, és ezért előrelépést szorgalmazott az EU ukrán relációjú vízumliberalizációs politikájában.

Kérését az EU tanács annyiba visszaigazolta, hogy a miniszterek nyilatkozata „üdvözölte” az Európai Bizottság május 27-i jelentését a liberalizáció eddigi végrehajtásáról. „A Tanács osztja (a bizottsági) elemzés azon következtetését, hogy Ukrajna a vízumliberalizációs akcióprogram első szakaszának valamennyi elvárását teljesítette”, és úgy döntött, hogy elérkezett az idő arra, hogy kiértékeljék a második szakasz elvárásainak való megfelelést is – olvasható a nyilatkozatban. A második már magának a vízummentességnek a lehetőségét is magában foglalja.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Oroszországgal szembeni EU-szankciók fokozásáról nem született formális tanácsi kezdeményezés, jóllehet, értesülések szerint elsősorban brit, valamint részben svéd és balti részről szívesen láttak volna újabb intézkedéseket, tekintettel a kelet-ukrajnai fegyveres harcokra, valamint az orosz csapatok visszavonásának késlekedésére. A többség azonban – élén a német diplomáciával – a jelen szakaszban nem tartott időszerűnek újabb szigorításokat.