Melléfogásokról vallott a megszorítási politika sikerembere

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök-jelölt parlamenti meghallgatásán elmagyarázta, hogy Európában miért lassabban áll talpra a gazdaság, mint a világ más fejlett részein. A megszorítási politika sikerembere a szociális szempontok fokozott figyelembevételét ígérte és az eurót is megvédte az euroszekptikusokkal szemben.

Ha egyik elődjéhez, a finn Olli Rehnhez hasonlóan a lett Valdis Dombrovskisra sem lehet ráfogni, hogy színes előadásmódjával rabul ejtette volna a hallgatóságát, a leendő „Mr. Euró” hétfőn magabiztosan és jó témaismeretről tanúbizonyságot téve abszolválta meghallgatását az EP gazdasági és pénzügyi, illetve foglalkoztatási bizottsága előtt.

Dombrovskis, a lett megszorító program atyja, 15 perces bevezetőjében és később kérdésekre válaszolva is arról próbálta meggyőzni a képviselőket, hogy mackós külseje egy szociálisan érzékeny embert takar. A korábbi lett miniszterelnökre az egységes valuta mellett a szociális párbeszédet bízza alelnöki minőségben Jean-Claude Juncker, aki ezzel is jelezni kívánja, hogy véget ért az a válságkezelő korszak, amely sokak szerint nem vette figyelembe eléggé a szociális szempontokat, és ezzel hozzájárult az indokoltnál nagyobb munkanélküliséghez.

Dombrovskis – aki korábban Juncker ellenfeleként a bizottsági elnöki tisztségre is pályázott – meghallgatásán elismerte, hogy az elmúlt öt év válságkezelése során bőven vétettek politikai hibákat is, amelyek így utólag már jobban láthatók. Vonakodott ugyanakkor mélyebben belemenni abba, hogy milyen melléfogásokra gondol. Az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnöki posztra jelölt politikus mintegy utalásszerűen visszatérően hangoztatta, hogy mennyire nagy hangsúlyt kíván fektetni tevékenysége során a szociális igazságosságra. Kilátásba helyezte például, hogy a Trojka utáni korszakban (hiszen az a cél, hogy ez a munka fokozatosan közösségi ernyő alá kerüljön, amihez azonban szerződésmódosításra is szükség lehet) az esetlegesen pénzügyi támogatásra rászoruló országok pénzügyi mentőcsomagjainak összeállítása során a költségvetési mellett az intézkedések várható társadalmi-szociális hatásaira is kiterjedő előzetes hatásvizsgálatokat végeznek majd.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy számára az euró érmének két oldala van, a pénzügyi és a szociális. Válaszul azokra, a főleg baloldalról érkező megjegyzésekre, miszerint alapvetően drasztikus megszorításokra épülő gazdasági válságkezelő programja jelentős szociális áldozatokkal járt, emlékeztetett rá, hogy csomagjának a pénzügyi egyensúly helyreállítása és a szerkezeti reformok mellett a harmadik pillére éppen a szociális védőháló kiterjesztése volt a társadalom legelesettebb rétegeire.

„A megszorítási politika is a válságra adott válasz volt, és nem annak oka” – emlékeztetett arra, hogy a jelentős gazdasági egyensúlyi hiányokat felhalmozó országok el voltak zárva a tőkepiacoktól, így mindenképpen reagálniuk kellett a helyzetre.

Képviselők noszogatására arról a 300 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagra is kitért, ami a Juncker-bizottság első nagy projektje lehet. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem a csomag nem régi, már meglévő pénzek újrafelhasználásáról szól, hanem az a célja, hogy tényleges hatást gyakoroljon a növekedésre. Hozzátette, hogy a 300 milliárd eurós beruházási csomagot köz- és magánpénz bevonásából képzelik el, és a kereslet élénkítésére kívánnak fókuszálni.

Dombrovskis a beruházások elégtelenségével magyarázta azt, hogy az európai gazdaság miért lábal ki lassabban a válságból, mint más fejlett gazdaságok. Emlékeztetett rá, hogy a válság első évében az Egyesült Államokban és az EU-ban is körülbelül 19 százalékkal estek vissza a beruházások. 2009 és 2013 között ezzel szemben az USA-ban 34 százalékkal, míg Európában mindössze 3 százalékkal nőttek a beruházások.

A lett nemzetiségű politikus, akinek oroszlánrésze volt az euró lettországi bevezetésében, több alkalommal is határozottan védelmébe vette az eurót azokkal a főleg euroszkeptikus képviselőkkel szemben, akik az egységes valutát okolták a gazdasági és pénzügyi válságért. Rámutatott, hogy Lettország az élő cáfolat erre az állításra, hiszen nem volt az eurózóna tagja, mégis a legsúlyosabb válságon ment keresztül az Európai Unióban.

Dombrovskis kérdésre válaszolva közölte, hogy a Bizottság ugyan nem fogja kezdeményezni az uniós szerződés olyan értelmű módosítását, hogy ne csak az EU-ból, de az eurózónából is ki lehessen lépni egy országnak, de arra kész, hogy tagállami igény esetén ennek módozatait megvizsgálja és kidolgozza. Azért is síkra szállt, hogy az euróövezet nyitva maradjon azon tagállamok előtt, amelyek fenntartható módon képesek megfelelni a konvergencia kritériumoknak.

Arról is beszámolt, hogy már elkezdődött és az év végéig be is fejeződik a gazdasági kormányzásról szóló hatos és kettes csomag felülvizsgálata. Közölte, hogy a Bizottság tervei szerint a sokszor áttekinthetetlen és átfedéseket mutató szabályokat áramvonalasítani kell, és hangsúlyt kívánnak fektetni a nagyobb demokratikus elszámoltathatóságra is.

Megkerülhetetlen téma volt az eurót felügyelő alelnök és a gazdasági és pénzügyi biztosi posztra jelölt Pierre Moscovici közötti munkakapcsolat. Dombrovskis sem szolgált ugyan több részlettel erről, mint múlt héten a francia biztosjelölt, de azt megerősítette, hogy nem lesz közöttük alá- és fölérendeltségi viszony, és együtt fognak dolgozni hárman a finn „növekedési” alelnökkel, Jyrki Katainennel a közös célok érdekében. „Szándékunkban áll és képesek is vagyunk a szoros együttműködésre” – közölte a kétkedő képviselőkkel.

Annyit azonban elárult, hogy alaphelyzetben Moscovici biztosítja majd a külföldi fórumokon, így az IMF éves közgyűlésén az EU képviseletét egyfajta pragmatikus megoldás jegyében. Hozzátette, hogy erről már elvben megállapodtak a francia biztosjelölttel, és kabinetjeik most dolgozzák ki a részleteket.