Megvalósulhat a biztonsági zóna kiépítése Szíriában

A török vezetés már egy ideje hangsúlyozza a biztonsági zóna létrehozásának fontosságát a szír-török határ mentén, amely lehetővé tenné a menekültek védelmét, illetve előnyökkel járna a „mérsékelt” erők számára is. Az elmúlt hetekben több tárgyaláson is szóba került a javaslat, amely a nyugati hatalmak számára is hasznos lehet.

Az Egyesült Államok fontolgatja a Törökország által kívánatosnak tartott ütközőzóna létrehozását a szíriai-török határ mentén, adta hírül a Reuters.

A Fehér Ház, a Külügyminisztérium és a Pentagon egyes beosztottjai is úgy nyilatkoztak, hogy amerikai tisztségviselők fontolóra vettek számos, Törökország által kezdeményezett, a biztonsági helyzetet érintő javaslatot, azonban konkrét tervek kidolgozására egyelőre nem került sor.

„Nem hisszük, hogy jelenleg az ütközőzóna a legjobb módja a humanitárius katasztrófa enyhítésének Észak-Szíriában”, fogalmazott Steve Warren, a Pentagon szovívője. Arra a kérdésre, hogy mi enyhíthetné jobban a katasztrófát, a szóvivő úgy válaszolt, hogy „a nyomásgyakorlás folytatása az Iszlám Államra a leghatékonyabb módja a konfliktus befejezésének.”

A külügyminisztérium szóvivője, Jen Psaki elmondta, hogy számos javaslatról, többek között a szír-török határ biztosításának kérdéséről zajlottak tárgyalások, amelyeket a NATO-tag Törökország terjesztett elő, azonban vannak nézeteltérések a felek között, így döntés még nem született.

A török vezetés már régóta kéri a nemzetközi közösség, főleg Amerika segítségét egy biztonsági zóna vagy repüléstilalmi zóna kiépítéséhez, és az elmúlt hetek tárgyalásainak ez vált a központi témájává.

A Wall Street Journal nevük elhallgatását kérő amerikai és török tisztségviselőkre hivatkozva írta, hogy egy ilyen jellegű megállapodás magába foglalná egy védett zóna kialakítását a szíriai határ egyes részeinek mentén, ahol a menekültek és egyes „mérsékelt” ellenzéki csoportok is biztonságban lennének.

Katonai szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy egy ilyen zóna kiépítéséhez szükség van a szíriai kormányzat beleegyezésére is. Egy ilyen lépés egyfelől azzal fenyegetne, hogy a nyugati hatalmak még inkább belemélyülnek a konfliktusba, másfelől pedig kiválthatja Aszad szövetségesei, Irán és Oroszország ellenérzéseit.

És mivel Aszad számára nem érdek, hogy az ellene lázadó csoportok visszavonulhassanak egy védett helyre, ahol még a kiképzésük is lehetővé válik, ezért támogatni sem fogja az ötletet. Ahogy korábban a szíriai külügy fogalmazott, a terv Szíria részekre darabolását jelentené. 

A biztonsági zóna kiépítése pedig sok szempontból hasznos lehetne Amerikának és szövetségeseinek. Lehetővé válna a humanitárius krízis enyhítése azáltal, hogy a menekültek tömegei egy biztos helyre találhatnak. Emellett pedig a stratégia központi elemét képező – és jelenleg gyengülő – mérsékelt erők is erőre kaphatnak.

Ugyanis egyfelől visszavonulhatnának egy védett helyre, másrészt adódna egy biztonságos terület, ahol végre lehetne hajtani kiképzésüket, hogy hatékonyabban tudják felvenni a harcot az Iszlám Állam ellen. Harmadrészt pedig teljesülne Törökország kérése, ami talán arra késztetheti a török vezetést, hogy nagyobb és aktívabb szerepet vállaljon a konfliktusban.