Nincs könnyű helyzetben az új koszovói kormány

Sokat segíthet Koszovó gazdasági talpra állításában az, hogy az új kormányfő, Isa Mustafa korábban közgazdaságtant tanított a Pristinai Egyetemen, a 2008-ban függetlenné vált balkáni ország problémái ugyanis szakértők szerint a gazdaságban gyökereznek.

A fél évvel ezelőtti előre hozott parlamenti választáson az induló felek szinte mindannyian ugyanazzal kampányoltak: a gazdaság javításával és az európai integráció folytatásával. Az ellenzék emellett azzal érvelt, hogy ha Hashim Thaci akkori kormányfő megbukik, Koszovó jövője is fényesebb lesz. A szavazópolgárok többsége azonban inkább eddigi vezetőjének hitt, és ismét Thaci Koszovói Demokrata Pártjára (PDK) adta voksát, így a PDK a 31,72 százalékkal megnyerte a választásokat. A kormányalakítás azonban hat hónapot késlekedett, és végül nem Thaci, hanem – a koalíciós szerződés értelmében – Isa Mustafa, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnöke ülhetett be a miniszterelnöki székbe.

A 63 éves közgazdász professzor első nyilatkozataiban irreálisnak nevezte Thaci kampányígéreteit, például azt, amely szerint évente 25 százalékkal emelkednének a közszférában dolgozók bérei a következő négy évben. Mustafa szerint ekkora mértékű fizetésemelésekre nem lehet számítani, a bérek a gazdaság növekedésével arányosan emelkedhetnek. A politikus egyébként arra számít, hogy a koszovói gazdaság idén 3,5 százalékkal, jövőre pedig 4,1 százalékkal nő.

Az 1,8 milliós Koszovóban a munkanélküliségi arány a teljes munkaképes korú népesség körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Mustafa adókedvezményeket vezetne be azon vállalkozások számára, amelyek új munkahelyeket teremtenek.

A lakosság a fejlesztések elmaradása miatt is elégedetlen, amit a június 8-i választáson az alacsony, 43 százalékos részvétellel mutatott ki. A koszovóiak csalódottak, mert a Belgrádtól való függetlenség 2008-as kikiáltása óta Pristinának nem sikerült talpra állnia és megerősítenie gazdaságát.

Emellett óriási méreteket ölt a szervezett bűnözés és a korrupció, emiatt pedig a külföldi beruházások is elmaradtak az utóbbi időben. Mustafa tervei szerint a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásokat követően emelkedhet a külföldi kölcsönök mértéke, amelyekre eddig a GDP 2 százalékában meghatározott korlát vonatkozott.

Mindezek mellett az 1998/99-es koszovói háború idején elkövetett állítólagos illegális szervkereskedelmi ügyeket is vizsgálja az Európai Unió. Csütörtökön új ügyészt bíztak meg az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) magas rangú tisztségviselői bűnösségének kivizsgálásával. Az Európai Unió úgynevezett Különleges Nyomozó Munkacsoportja júliusban közölte, hogy meggyőző bizonyítékokat tárt fel az ügyben, neveket azonban nem említettek.

Clint Williamson, a munkacsoport eddigi vezető ügyészének munkáját most David Schwendiman folytatja. Williamson korábban úgy fogalmazott, hogy az UCK egyes magas rangú tisztviselői ellen indokolt vádat emelni a humanitárius jog súlyos megsértése, emberiesség elleni, valamint háborús bűntettek miatt. Az áldozatok jobbára szerbek, romák és más kisebbségekhez tartozók voltak, de előfordult, hogy olyan koszovói albánok is a bűncselekmények áldozataivá váltak, akik politikailag szembehelyezkedtek az UCK vezetésével. A vizsgálat ugyan feltételezett szervkereskedelmi ügyek miatt indult, Williamson azonban ezzel kapcsolatban elmondta, hogy maximum 10 olyan esetet sikerült feltárni, amelyekben „meggyőző nyomok” utalnak arra, hogy az UCK tagjai azért öltek meg embereket, hogy szerveiket kioperálhassák és eladhassák.

Az ügyek vizsgálatához azonban előbb fel kell állítani egy nemzetközi bíróságot. A pristinai parlament áprilisban megszavazta az erről szóló tervezetet, ám az előre hozott választások, illetve a hathónapos politikai hiátus miatt a gyakorlati lépések elmaradtak. Az új törvényhozás és a kormány felállásával várhatóan a jövő év közepére megalakulhat a bíróság, és megkezdheti az ügyek vizsgálatát. Ezzel pedig újabb kínos szakasz következhet a koszovói belpolitikában, mert Hashim Thaci korábbi kormányfő, jelenlegi külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes neve is felmerült a vizsgált ügyekkel kapcsolatban, Thaci ugyanis az 1990-es években magas rangú tisztje volt az UCK-nak.