Peking és London közelségét harsogja a kínai média

Pekingben egyértelmű diplomáciai sikerként értékelik Hszi Csin-ping államelnök Egyesült Királyságban tett látogatását, nem a két ország közötti közeledést, hanem a közelséget hangsúlyozva.

A kínai közvéleményt az elmúlt napokban elárasztották az államfő útjának részleteit bemutató képsorokkal, galériáikkal. A tényszerű beszámolók mellett a híradókban, az online és a nyomtatott sajtóban a királyi pompa, a látványos külsőségek domináltak.

A sajtóban azt az „üzenetet” hangsúlyozták szinte szlogenként ismételve, hogy Peking és London a kétoldalú kapcsolatok aranykorába lépett; ehhez a szilárd alapokat megteremtették. A lapok nyomatékul felhozzák: a vizit harmadik napján több mint 60 milliárd dollár értékű üzletet szentesítettek, amivel pedig több tízezer munkahelyet teremtenek a szigetországban.

A pekingi médiában megszólaltatott kommentátorok a két ország közötti átfogó stratégiai partnerség „globális szintre” történő emelését hangsúlyozzák, emlékeztetve arra, hogy 2015 immár e kapcsolatok második évtizedének kezdete. Emellett azt a Londonban megfogalmazott óhajt is újra és újra ismétlik az összefoglalókban, miszerint „Nagy-Britannia Kína legjobb és legnyitottabb nyugati (európai) partnere” kíván lenni.

A pekingi Népi Egyetem professzora szerint Nagy-Britannia jó példát mutatott a világ többi részének azzal, hogy a nyitott együttműködés, a harmónia és a befogadás az előremutató út, mi több: a globalizáció új modellje. Egy másik szakértő szerint a sikeres együttműködés első lépése a bizalom, e látogatás pedig ennek egyértelmű és erőteljes kifejeződése volt.

A kínaiakat a közösségi média bejegyzései alapján elbűvölte a látvány, amelynek főszereplője Hszi és a felesége, Peng Li-jüan volt, és büszkeséggel töltötte el őket a tisztelet, a protokoll, amelyben az ország első emberét és a különböző alkalmakhoz külön ruhakölteményekben megjelenő feleségét részesítették.   

A kínai állami hírszolgálat hagyományainak megfelelően nem számolt be az elnöki látogatás idejére szervezett demonstrációkról, s főleg nem a londoni sugárút mentén napokkal korábban fel-feltűnt – elsősorban szabad Tibetet követelő – transzparensi feliratokról. Azokról a politikusi és civil szervezeti vádakról sem, amelyek szerint a tárgyalások során azért nem kaptak hangsúlyt az emberjogi kérdések, mert Peking „megvásárolta” London hallgatását.

A Global Times című napilap ugyanakkor nem hagyta szó nélkül, hogy a nyugati média, „élükön a The New York Timesszal” például mellőzve a látogatás jelentőségét, azt emelte ki, hogy Károly walesi herceg és felesége, Kamilla mintegy tüntetően nem vettek részt az elnöki házaspár fogadásának állami bankettjén.

A herceg, aki személyes jó barátjának tekinti a dalai lámát, ettől függetlenül több alkalommal, így köszöntésükkor és a palotában adott díszebéden is találkozott a vendégekkel – írta válaszában a kínai újság, kijelentve, hogy Károly távolmaradását az út átütő sikerének fényében kár lenne túlértékelni.