Nem jutna be az RMDSZ a parlamentbe, ha most tartanák a törvényhozási választásokat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) viszont győzne – derül ki abból a felmérésből, amelyet az IMAS közvélemény-kutató tett közzé csütörtökön.

Rudolf Chmel (Most-Híd) emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök hivatalában ma tanácskozott a nyelvtörvényért felelős koalíciós szakcsoport. Véleménykülönbségek miatt nem született megállapodás.

Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke aggodalmának adott hangot a nemzeti és vallási gyűlölet mind gyakoribb megnyilvánulásai miatt. Elmondása szerint végső ideje, hogy útját állják ezeknek a kedvezőtlen tendenciáknak.

Az egymásra barátként tekintő Medvegyev és Berlusconi sokat érintette a kultúra témáját. Azért a Gazprom sem maradt ki: egy régóta áhított üzletet kötött.

Hétköznapokon 23 óráig, hétvégén éjfélig tarthatnának nyitva a kávézók, éttermek, szórakozóhelyek a város által kidolgozott legújabb tervezet szerint.

A határon túli magyarok  végzett kutatások eredményeinek nagy része már régóta ismert, mégis tanulságos, és több érdekes dologra is felhívják a figyelmet.

A szavazatok 66 százalékát kapnák a román ellenzéki pártok, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások. A kormányzó demokrata-liberálisok népszerűsége csak 16 százalékon áll.

A cseh orvosok visszavonták felmondásaikat és a „Köszönjük, mi elmegyük” akció véget ér.

Három millió dinárral támogatja a Magyar Nemzeti Tanács a négy vajdasági magyar hivatásos színház tájolását.

Nem biztos, hogy teljesen megnyugodtak a kedélyek az európiacon sőt, felkavarodni látszik az adósságválság körüli állóvíz.

A kampányolás szinte minden formáját kihasználták már az RMDSZ elnökségére pályázók. Nyers, nyílt médiamanipulációval csak Olosz Gergely élt. Miért?

A Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság a szlovákiai Béla községben megtartott csütörtöki ülését magyar részről Németh Zsolt,  külügyi államtitkár, szlovák részről pedig Milan Ježovica,  pozsonyi kollégája vezette.

Nem számít az RMDSZ „dezertálására” Emil Boc kormányfő, különösképpen azok után, hogy szerinte „már túl vagyunk a nehezén, és most le lehet aratni a babérokat”.

A magyar helyett a lengyel EU-elnökségi félév alatt rendezik meg az eredetileg május végére tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozót. A lemondás valószínű oka a programtorlódás a politikai naptárban.