Hat nyugati állam - közöttük az Egyesült Államok - közös állásfoglalást tett közzé szerdán este, amelyben mélységes aggodalmuknak adtak hangot a kormány keddi döntése ellen, amellyel aláaknázták Romániának a jogállam megerősítése és a korrupcióellenes harc érdekében tett erőfeszítéseit.

Francois Fillon szerda este kizártnak nevezte, hogy visszalépjen, és csütörtökön vidéken folytatja kampányát. A hétvégére tervezett iraki és libanoni útját viszont lemondta, azért, hogy közel maradhasson a franciákhoz és a kampánystábjához.

A nemrég még az elnökválasztás esélyesének tartott Francois Fillon ugyan nem lépett vissza, a jobboldal már lehetséges utódját keresi, aki szükség esetén elindulhatna helyette a választáson, miközben a másik, szintén korrupciós vádakkal küzdő esélyes, Marine Le Pen változtatni kényszerült programján.

Marine Le Pen teljes egészében tagadja a vádakat, szerinte ugyanis lehetetlen megkülönböztetni azt, hogy mi tartozik egy francia politikai személyiség melletti funkcióhoz és mi a parlamenti asszisztensi munkához.

A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás kezdeményezői szerint Trumpnak lehetőséget kell adni arra, hogy az Egyesült Államok vezetőjeként beléphessen az Egyesült Királyságba, állami látogatásra azonban nem szabadna meghívni, mivel ez kínos helyzetbe hozná II. Erzsébet királynőt.

Az elnökválasztási esélyeket mérő felmérésekben Marine Le Pennel, a Nemzeti Front elnökével sokáig fej fej mellett 25 százalékon haladó Francois Fillon a botrány következtében visszaesett, és már a harmadik helyen álló centrista Emmanuel Macronnal küzd a második helyért.

A nemzetközi hitelezők 2015-ben, a harmadik mentőprogram keretében 86 milliárd euró hitelt hagytak jóvá a csőd fenyegette Görögország számára - a támogatás folyósításának egyik feltétele egy nagyszabású privatizációs terv végrehajtása volt.

Kedden, az érdemi tárgyalás első napján, az ügy tíz vádlottja közül többen is halasztást kértek arra hivatkozva, hogy eddig nem volt lehetőségük ügyvédet szerződtetni.

Horst Seehofer bajor kormányfő egy interjúban kijelentette, hogy idén be kell fejezni az Oroszország elleni büntetőintézkedések politikáját és ki kell törni az ellenséges tömbökön alapuló 20. századi gondolkodásból.

Benoit Hamon lesz a francia baloldal jelöltje a tavaszi elnökválasztáson, miután az előválasztás második fordulójában legyőzte Manuel Valls volt miniszterelnököt, de a végső győzelemre még mindig csak minimális esélye van.

Angela Merkel német kancellár, Theresa May brit kormányfő és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is nemtetszését fejezte ki Trump pénteki rendeletével kapcsolatban.

A francia elnök szerint Trump protekcionista megközelítése gazdasági és politikai következményekkel járhat.

Megfigyelők szerint a brit kormányfő törökországi és az azt megelőző washingtoni látogatásán kereskedelmi megállapodások tervét vázolta fel, jelezve, hogy általuk erősíteni kívánja alkupozícióját az uniós kilépésről szóló tárgyalásokon.

Az amerikai programot eredetileg a Szovjetunióban élő zsidó emberek megsegítésére találták ki. Ausztria a program keretében tranzitországként működött, ahol a saját hazájukban fenyegetésnek kitett iráni keresztények, zsidók és a bahái vallás tagjai érkeztek osztrák vízummal.