A tagállamok külügyminisztereinek keddi döntése értelmében a NATO bárminemű gyakorlati együttműködést befagyaszt Oroszországgal, nyitva hagyva ugyanakkor a politikai csatornákat a párbeszédre. A szövetség szorosabbra fogja az együttműködést Ukrajnával és más partnereivel Kelet-Európában.

Az uniós szintű politikai tömörülések 2017-től új szabályok alapján fognak működni. Uniós részről integrációtörténeti fordulatot emlegetnek, míg a szkeptikusok szerint a reformok célja kizárólag az eurokritikus pártok kiszorítása.

Az olaszországi Veneto régióban nem hivatalos népszavazáson a szavazók 89 százaléka voksolt a régió függetlenedése mellett. A szeparatista tábor elsősorban gazdasági okokból szakadna el az országtól. A központi kormányzat egyelőre érdemben nem reagált az eseményekre.

A kínai államfő, Hszi Csin-ping először tett látogatást az EU intézményeknél, ezzel úgy tűnik új alapokra helyeződtek a kínai-uniós kapcsolatok.

A higgadtságáról ismert Wolfgang Schäuble egy hétfői nyilatkozata komoly vita tárgyává vált Németországban, amelyben Vlagyimir Putyinban és Adolf Hitlerben párhuzamot vélt felfedezni: míg az egyik Krími-félsziget, addig a másik és a Szudéta-vidéket szállta meg.

Az oroszokkal folytatott gyakorlati együttműködés leállítására készül a NATO, amelynek külügyminiszterei kedden és szerdán üléseznek Brüsszelben.

Az önkormányzati választások második fordulója után lemondott Jean-Marc Ayarult francia miniszterelnök, helyét Manuel Valls korábbi belügyminiszter vette át. Francois Hollande elnök korszakváltást sürgetett.

A horvát külügyminiszter irreálisnak nevezte Bosznia-Hercegovina szétszakadását, egyúttal ismételten megerősítette, hogy Zágráb mielőbb az Unióban látná keleti szomszédját.

Nem EU-tagállambeli politikus kapta a jelöltséget a NATO-főtitkári posztra. Ez azt jelenti, hogy mostantól minden potenciális európai jelölt kizárólag uniós posztokra pályázhat, és az atlanti szervezet vezetése sem része immár a személyi kombinációknak.

Éjfélkor lejárt a május 25-i ukrán elnökválasztás jelöltállítási határideje – közölte hétfőn a központi választási bizottság. Erről, és még sok más érdekes fejleményről is olvashatnak napi hírösszefoglalónkban.

Az EU-USA partnerségi megállapodás aláírása után sokkal könnyebbé válik majd az amerikai palagáz európai exportja.

Andrej Kiska független jelölt nyerte meg a negyedik közvetlen szlovák elnökválasztást a leadott voksok csaknem 60 százalékával a szombati második forduló nem hivatalos végeredménye szerint, így ő lesz Szlovákia harmadik közvetlenül választott államfője.

Az ukrán vállalatok kivonulása miatt sokan utcára kerülnek, új munkát kell keresniük. Megszólalt a Berkut-parancsnok is.

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7-ek hétfőn Hágában jelezték, hogy készen állnak további szankciók bevezetésére Oroszországgal szemben.