Alig egy hónap leforgása alatt Ukrajnában nagyon komoly változások következtek be, amelyek az egész állam fejlődési vonalát rajzolták át: Viktor Janukovics Oroszországba távozott, és helyét az ellenzék által vezetett hatalom került. A Krími félszigetre történő orosz beavatkozás miatt azonban olyan konfliktus helyzet alakult ki, amely háborús fenyegetést jelent az egész európai kontinens számára. Minderről beszélgettünk Ukrajna Magyarországi nagykövetével, Jurij Mushkával.

A második szakaszba léptethetik az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn az Oroszország elleni szankciókat, beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtva orosz személyeket, akik felelősséget viselnek Ukrajna területi épségének megsértéséért. A szankciós listát a következő napokban az illegális krími népszavazást követő orosz reakciók fényében tovább bővíthetik.

Az ország történetében negyedik alkalommal tartanak közvetlen államfőválasztást Szlovákiában.

Idén negyedik alkalommal kerül sor a köztársaságielnök-választásra Szlovákiában. A tizennégy jelölt közül ketten esélyesek, az eredmény jelentősen átrajzolhatja a politikai erőviszonyokat.

Némileg túlbuzgó európai zöldpárti és konzervatív képviselők meg akarták tiltani Gerhard Schrödernek, hogy Oroszországgal kapcsolatban bárminemű nyilatkozatot tegyen.

A nemzetközi trojka radikális átszervezése mellett tör lándzsát az a jogi következményekkel nem járó két parlamenti jelentés, amelyekről csütörtökön szavazott a plenáris.

Tegnapi kalandozásunk után ma visszatérünk Ukrajna ügyére, ami továbbra is joggal tartja lázban térségünket. Miközben Martonyi János újra átadta a 2009-ben bezárt krakkói magyar főkonzulátust, John Kerry és Szergej Lavrov a jelenleg még Ukrajnához tartozó félsziget sorsáról egyeztetett, nem túl sok sikerrel. Napi összefoglalónk következik.

Egy év telt el azóta, hogy 2013. március 13-án felszállt az a bizonyos fehér füst a Sixtus-kápolnából, jelezvén: Habemus Papam, azaz „Van Pápánk.”

A korábban más vádpontok kapcsán már elítélt egykori horvát kormányfő most újabb kilenc évet kapott. A délszláv ország egyik valaha volt legnagyobb korrupciós botránya nem kímélte Ivo Sanader korábbi pártját sem.

Az állam- és kormányfők múlt heti ígéretével összhangban az Európai Bizottság kedden javaslatot tett a szabadkereskedelmi megállapodásban Ukrajnának kilátásba helyezett vámkedvezmények előrehozatalára. A várhatóan júniusban hatályba lépő rendelkezés éves szinten 487 millió euró direkt költséget takarít meg az ukrán iparnak és mezőgazdaságnak.

Új mandátumot kapott kedden a görög elnökség a tagállamok pénzügyminisztereitől a tárgyalások folytatására és befejezésére az Európai Parlamenttel a leendő egységes bankszanálási mechanizmusról. A görög pénzügyminiszter szerdán személyesen utazik Strasbourgba, hogy megkösse az alkut a képviselőkkel.

Beszédet mondott többek között Andrula Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa és Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU- ügyekért felelős államtitkára.

Az események logikája szerint az EU „előbb-utóbb” napirendre kell, hogy tűzze a Moszkvával szemben kilátásba helyezett szankciók harmadik – gazdasági jellegű büntetőintézkedéseket is magában foglaló – fázisát, véli Peter Ludlow veterán EU szakértő. Diplomáciai források jövő hétre várják a „második szakaszt”.

Tragikus évfordulóra emlékeznek Spanyolország-szerte, miután iszlám fundamentalisták 2004. március 11-én Madridban követték el Európa történetének legpusztítóbb terrortámadását.