A második szakaszba léptethetik az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn az Oroszország elleni szankciókat, beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtva orosz személyeket, akik felelősséget viselnek Ukrajna területi épségének megsértéséért. A szankciós listát a következő napokban az illegális krími népszavazást követő orosz reakciók fényében tovább bővíthetik.

Az ország történetében negyedik alkalommal tartanak közvetlen államfőválasztást Szlovákiában.

Alig egy hónap leforgása alatt Ukrajnában nagyon komoly változások következtek be, amelyek az egész állam fejlődési vonalát rajzolták át: Viktor Janukovics Oroszországba távozott, és helyét az ellenzék által vezetett hatalom került. A Krími félszigetre történő orosz beavatkozás miatt azonban olyan konfliktus helyzet alakult ki, amely háborús fenyegetést jelent az egész európai kontinens számára. Minderről beszélgettünk Ukrajna Magyarországi nagykövetével, Jurij Mushkával.

Idén negyedik alkalommal kerül sor a köztársaságielnök-választásra Szlovákiában. A tizennégy jelölt közül ketten esélyesek, az eredmény jelentősen átrajzolhatja a politikai erőviszonyokat.

Némileg túlbuzgó európai zöldpárti és konzervatív képviselők meg akarták tiltani Gerhard Schrödernek, hogy Oroszországgal kapcsolatban bárminemű nyilatkozatot tegyen.

A nemzetközi trojka radikális átszervezése mellett tör lándzsát az a jogi következményekkel nem járó két parlamenti jelentés, amelyekről csütörtökön szavazott a plenáris.

Tegnapi kalandozásunk után ma visszatérünk Ukrajna ügyére, ami továbbra is joggal tartja lázban térségünket. Miközben Martonyi János újra átadta a 2009-ben bezárt krakkói magyar főkonzulátust, John Kerry és Szergej Lavrov a jelenleg még Ukrajnához tartozó félsziget sorsáról egyeztetett, nem túl sok sikerrel. Napi összefoglalónk következik.

A korábban más vádpontok kapcsán már elítélt egykori horvát kormányfő most újabb kilenc évet kapott. A délszláv ország egyik valaha volt legnagyobb korrupciós botránya nem kímélte Ivo Sanader korábbi pártját sem.

Egy év telt el azóta, hogy 2013. március 13-án felszállt az a bizonyos fehér füst a Sixtus-kápolnából, jelezvén: Habemus Papam, azaz „Van Pápánk.”

Beszédet mondott többek között Andrula Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa és Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU- ügyekért felelős államtitkára.

Az események logikája szerint az EU „előbb-utóbb” napirendre kell, hogy tűzze a Moszkvával szemben kilátásba helyezett szankciók harmadik – gazdasági jellegű büntetőintézkedéseket is magában foglaló – fázisát, véli Peter Ludlow veterán EU szakértő. Diplomáciai források jövő hétre várják a „második szakaszt”.

Tragikus évfordulóra emlékeznek Spanyolország-szerte, miután iszlám fundamentalisták 2004. március 11-én Madridban követték el Európa történetének legpusztítóbb terrortámadását.

1938 márciusában a hitleri Németország egyesült Ausztriával, annak ellenére, hogy az érvényben lévő nemzetközi szerződések tiltották azt. Az európai hatalmak szó nélkül eltűrték ezt a lépést, mivel a fenntartott békét akarták megtartani, és abban bíztak, hogy Hitler megelégszik Ausztriával. Nem így történt, néhány hónappal később Hitler már Csehszlovákia egy részét követelte magának és egy évvel az Anschluss után Csehszlovákia maradék területeit is megszállta. Utána pedig már nem volt megállás, Lengyelország megszállásával elkezdődött a II. világháború.

Európában és a tengerentúlon reménykedve tekintenek Angela Merkelre és a német diplomáciai karra, hátha ők még el tudnak valamit érni az ukrán félsziget ügyében, mondván, őrájuk még talán hallgat Vlagyimir Putyin.