Most, hogy Donald Trump amerikai elnök úgy döntött: májusban találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, eljött az ideje, hogy átgondoljuk, milyen stratégiai következményekkel jár az, hogy az Egyesült Államok közelebb kerül az elszigetelt rezsimhez és általában Ázsiához.

Miközben Oroszország masszívan befektet, Kína bejelentkezett, "közel-sarkvidéki államnak" nevezi magát és selyemutat tervez az Északi-sarkra, az Egyesült Államok csúnyán elaludt az Északi sarkkör természeti kincseiért folytatott nagyhatalmi játszmában.

A Tesla és a SpaceX alapítója a South by Southwest (SXSW) konferencián arról beszélt, hogy a tervezett Mars-rakéta már 2019 közepére készen fog állni az első útjára.

Egyelőre nem sikerült megoldani az izraeli kormánykoalíció eddigi legsúlyosabb válságát, s a helyi médiában megszólaló szakértők egyre valószínűbbnek tartják, hogy Mose Kahlón pénzügyminiszter jövő hét végéig szabott ultimátumának lejártáig Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya feloszlatásáról és előrehozott választások kiírásáról dönt.

Nem kizárt, hogy a tavaly szeptember óta csődvédelem alatt álló legnagyobb amerikai játékáruházlánc, a Toys "R" Us bezárja összes üzletét az Egyesült Államokban, de az európai leányvállalatoknál sincs ok az örömre, már a britek is csődvédelmet kértek.

Szinte háromszoros különbség van az osztrák és a magyar bruttó bérek között és ez a különbség az ingatlanáraknál is érezhető. Ausztriában ezer euró alatti négyzetméteráron kínált lakóingatlant csak elszórtan lehet találni, míg nálunk – például Nógrád megyében – akár 100 ezer Ft/m2-es átlagárakkal is találkozhatunk.

Japánnak akut munkaerőhiánnyal és egyre drasztikusabb népességcsökkenéssel kell megbirkóznia, a kormány azonban továbbra is ellenáll a bevándorlás reformjának: képzett szakembereken kívül nem fogadnak be másokat – és őket is csak ideiglenesen.

Miközben Oroszország kapcsolatai a Nyugattal egyre romlanak, az ország megkezdte nyitását keleti irányba, és ezzel párhuzamosan Moszkva figyelme déli irányba is fordult, újragondolva Pakisztánnal és Indiával fennálló kapcsolatait és egy új szerepet kialakítva Afganisztánban.

A Conindustria egyesület legfrissebb felmérése szerint Venezuelában több ezer vállalat lelassította a termelését, valamint legalább 20 százalékuk beszüntette tevékenységét a nyersanyagok vagy a vásárlók hiánya miatt. A kikényszerített árcsökkentések közben komoly vitákat eredményeznek a kormány és a multinacionális cégek között.

Többen nagy megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, hogy Szöul és Phenjan csúcstalálkozóra készül áprilisban, valamint hogy Észak-Korea fontolóra veszi atomprogramjának felszámolását. Azonban nagyon is van okunk szkeptikusnak lenni az ajánlat komolyságát illetően.

Afganisztán 2018-ban az előző évekéhez hasonló polgárháborúnak néz elébe, Kabulra valószínűleg még több szenvedés, öngyilkos merénylő és terrortámadás vár idén. A biztonsági helyzetre vonatkozó mutatók lassú, de fokozatos romlást jeleznek.

Londoni pénzügyi elemzők szerint az olasz gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy ha a lehetséges negatív forgatókönyvek közül csak néhány megvalósul, az is recessziót okozhat, megkérdőjelezve Olaszország jövőjét az euróövezetben. A helyzetet ráadásul súlyosbítja, hogy a jelenlegi rendszer ellen kampányoló pártok győzelme mély törést tár fel az ország északi és déli része között.

Habár az egyenlőtlenség növekedése világszintű jelenség, ez mégsem azonos mértékű mindenhol: az európai kontinens például a jövedelmek elosztásában és a szociális rendszerek működtetésében is pozitív példaként szolgálhat a világ számára.

Ha Donald Trump amerikai elnök valóban Kínát célozta meg az acél és az alumínium importvámjának tervezett bevezetésével, akkor nagyon mellélőtt. A kínai vezetők ugyanis jó eséllyel nemhogy nem utasítják el az intézkedéseket, hanem jó okuk van arra, hogy tárt karokkal fogadják őket.